1/a.) Digitális számítógépek felépítése, működése. Neumann-elvek!

- Alapfogalmak -

1. Hardver: a szgép és részei, mint műszaki és technikai eszköz.2. Szoftver: a szgéphez tartozó programok és program jellegű tevékenységek összessége,

vmint a kapcsolódó dokumentációk.3. Cache: átmeneti tárolóterület az operatív tár és a processzor között. Adatelérési ideje

jóval kisebb, mint az operatív táré.4. PC: azokat a szgépeket, amelyeket azok a felhasználók üzemeltetnek, akiknek az

eredményekre szükségük van, vmint a gépek mérete és működési igénye nem haladja meg egy hagyományos elektronikai eszközét: személyi szgépeknek nevezzük.

5. Címbusz: továbbítja az operatív tár és buszra csatlakozó berendezések elemét. A címbusz szélességétől függ, mekkora nagyságú területet tudunk megcímezni.

6. Adatbusz: a címbusszal együtt működik. Feladata: hogy adatokat továbbítson a szgépen belül. Ha a busz 8 bites, ez azt jelenti, hogy 1 idejűleg 1 bájt továbbítására képes. Az adatbusz szélessége a szgép működési sebességének meghatározó része.

7. Vezérlővonal: szerepe az adatbuszon és címbuszon elküldött információ irányítása, szinkronizálása.

8. Belső adatbusz: a processzor és cache, vmint az operatív tár közötti kommunikációban vesz részt.

9. Külső adatbusz: a processzor és bővítőkártyák, vmint a tároló perifériák között továbbítja az adatokat.

10. Regiszter: a processzor névvel rendelkező belső tároló elemei. Tartalmuk igen gyorsan elérhető. Ideiglenes tárolóterületként használhatóak, részt vesznek a címek képzésében. Állapotokat tárolhatnak.

11. Fájt állomány: az adattárolón elhelyezkedő logikailag összefüggő adatok rendezett halmaza, ami egy egyértelmű azonosítóval rendelkezik.

1924-től IBM PC kompatíbilis gépek vannak.1. IBM PC2. IBM PC/XT3. IBM PC/AT

AT kifejlett változata az ATX-es Pentiumtól.IBM PC-k felépítése, működése:

1. Központi egység: I/O vezérlőegység, mikroprocesszor segíti. CPU: mikroprocesszor mP = ALU+CU

ALU = Aritmetic Logical Unit= aritmetikai logikai egység = számolómű. Fizikailag nem válik szét a két funkció szerint. Feladata: matematikai, logikai műveleteket ez végzi el.CU = Controll Unit = vezérlőegység = vezérli a számítógép működését, órajel operátor segítségével ütemezi a gép működését.

-1-

Mikroprocesszor jellemzői: milyen frekvencián tud dolgozni, amit MHz-ben mérünk.Buszszélesség: meghatározza a mikroprocesszor gyorsaságát.Cache - memória: gyorsító tár, proci adattárolója.

- belső: mikroprocesszorban van benne.- Külső: alaplapra lehet tenni.

Gyorsító tár, operatív tár, vagy memória, ideiglenes tárolóterület. A háttértárakról ide töltődik be a program futásakor, innen végrehajtás történik.Adatelérési idő: az az idő, amely eltelik, mikor a processzor kiad egy utasítást, hogy kiolvasson egy adatot a memóriából és bekerül a processzor adattárolójába.Alaplap elemei:

- processzorok, - slotok (monitorvezérlő- és hangkártya), - memória, - billentyűzet (hang-videokártya, floppy, winchester), - órajel – generátor, - alaplap működéséért felelős chipkészlet, - buszrendszer.

Memória típusa: ROM és RAM1.) ROM – Read Only Memory = csak olvasható memória, tartalmát nem lehet felülírni,

tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad.a.) PROM: egyszer írható.b.) EPROM: elektronikusan programozható, UV fénnyel törölhető, csak olvasható.c.) EEPROM: többször írható, elektronikusan törölhető a tartalma.d.) FLASH-ROM: elektronikus úton törölhető, lassú az írási sebessége, adatgyűjtő

rendszerekben használatosak.2.) RAM – Random Access Memory = írható és olvasható memória, a gép

kikapcsolásával elveszti a tartalmát.a.) DRAM: kis méretű, lassú, operatív memóriaként használják.b.) EDO RAM: kisebb elérési idejű RAM, a DRAM továbbfejlesztése.c.) SDRAM: alaplap órajelével képes működni, gyorsabb adatelérés.d.) SRAM: kis kapacitású, gyorsabb, felhszn-i területe cache - memória.e.) SGRAM: videokártyában alkalmazott RAM, elérési ideje 10-35 ns.f.) CMOS RAM: alaplapon található spec. Memória, tartalmát a gép kikapcsolása után

sem veszíti el.Perifériák csatlakozási lehetőségei: portok: egy időben több bit halad.

1. Bemeneti perifériák:- billentyűzet- pozicionáló eszközök = leggyakoribb az egér.

Van: mechanikus, optikai,PC – mouse (PC kompatíbilis egér, 3 gombja van),MS – mouse: 2 nyomógombbal is kezelhető az összes funkció.Trackball: hanyatt egér, Notebook gépekben található.Touch – pad: érintő lapka, az ujjunkat húzva rajta pozícionálhatjuk az egérkurzort.

- scanner- videokamera és mikrofon

2. Kimeneti perifériák:- monitor : információk kódsugaras, vagy folyadékkristályos eszköz segítségével

jeleníti meg. 14, 15, 17, 19 colos képernyő nagyságúakat különböztetünk meg.- Nyomtatók (printer): karakterhengeres, karakterláncos, hagyományos mátrix,

tintasugaras, lézer, LED nyomtatók.

-2-

3. Háttértárak:a.) mágneses elven működő

- streamer(szalag): soros elérésű, lassú, fizikai sorrendnek megfelelően lehet elérni az adatokat.

- lemezek

floppy disk(FD): a lemezek DOS alatt 4 részre vannak felosztva: boot – rekord, helyfoglalási (FAT) táblázat, gyökér könyvtár, adatterület. hard disk(HD): winchesternek is nevezik. Egymás felett azonos tengelyen több lemezt is tartalmaznak.b.) optikai elven működő CD ROM: Compact Disk Read Only Memory. Gyárilag préseléssel előállított CD lemez, tetszőleges szám-i adatot tartalmaz. Csak olvasható, maximális kapacitása 650 Mb. CD-R: CD Recordable, egyszer írható CD, külön hardvert igényel. Hasznos írható területe 500 Mb. Használata előtt fel kell építeni az UDF struktúrákat. DVD: lemez kapacitása 8,5 Gb.

Neumann – elvek: az első elektronikus számítógépek elveit Neumann János fogalmazta meg. 1946 – USA (a működés alapelveit) 2-es számrendszer használata. Belső programtárolás elve (adatokat, programokat a memóriában tároljuk ideiglenesen, innen történik a program végrehajtása). A hardver és szoftver = programok + dokumentációk összessége. Elektronikus és mágneses elemek összessége.

-3-

2/a.) Számítógépes perifériák csoportosítása és jellemzésük!

PERIFÉRIÁK CSOPORTOSÍTÁSAINPUT(bemeneti) perifériák OUTPUT(kimeneti) perifériák- billentyűzet - monitor- egér - nyomtató (printer)- fényceruza - rajzgép (plotter)- joystick - hangszóró- scanner- mikrofon

- INPUT PERIFÉRIÁK -

1.) Billentyűzet: alkalmas karakter típusú információk szgépbe történő beírására. Típusait a rajt elhelyezett billentyűk száma és elhelyezése szerint különböztetjük meg. 84 (XT), 101 (AT), 102 (magyar), 105 WIN. Felépítését tekintve elsődleges a fő billentyűzet tartalmazza a betűk, számok, speciális jelek billentyűit, fontosabb vezérlő gombokat. Funkció billentyűsor: programok által definiált, gyorsan elérhető feladatok elvégzésére használatosak. Kurzorvezérlő billentyűsor: képernyőn, adatmezőkön, szövegszerkesztésnél nyújtanak segítséget. A numerikus billentyűrészt a számjellegű adatok rögzítéséhez használják, billentyűk elhelyezése, elrendezése attól függ, hogy milyen kódkészlet bevitelére alkalmas billentyűzetről van szó.2.) Egér: grafikus felületen használatos, több fajtája van.a.) Mechanikus: síkfelületen lehet pozícionálni.b.) Optikai: speciális alátéten használva lesz működőképes.c.) Track-ball (hanyatt egér): pozícionáló gömb méretét megnövelve, az egér felső részén

helyezték el. Nincs szükség helyre az egér pozícionálásakor. Notebook gépeken a házba építve található.

d.) Touch-pad: érintőlapkás. Ujjunkat húzva pozícionálhatunk az egérrel. Kattintáshoz kétszer kell koppintani a lapkára.

3.) Scanner: képdigitalizáló feladata, hogy a látható információt digitális információvá alakítsa át.

- kézi : vonalkód leolvasóhoz hasonló a működése.- asztali : ma már ezek vannak túlsúlyban, torzításmentes digitalizálási

eredményt nyújtanak, színes és fekete-fehér változata van, felbontása DPI-ben mérhető.

4.) Mikrofon: hangkártya bemenetére csatlakoztatható.

- OUTPUT PERIFÉRIÁK -

1.) Monitor : legfontosabb kimeneti periféria, videokártyán keresztül csatlakozik. Monitor + videokártya: meghatározza a kép minőségé. Információkat katódsugaras, vagy folyadék kristályos eszköz segítségével jeleníti meg. Üzemmód szerint megkülönböztetünk: - text (szöveges, DOS) 25*80-as vagy 43*80-as karaktert, megjeleníteni a megadott karaktertáblából. Grafikus ( WINDOWS) képernyők esetében nagy szerepe van, hogy milyen vezérlő kártya csatolt az adott rendszerhez. A típusok a felbontás finomságát próbálták javítani (CGA, EGA, VGA, SVGA).

-4-

Minél nagyobb a grafikus kártyán lévő RAM nagysága, annál több színnel jeleníthető meg az információ egy adott felbontáson, vagy ugyanazzal a színnel nagyobb felbontásban.Képátló mérete alapján 14, 15, 17, 19 vagy nagyobb monitorokat különböztetünk meg, amit inch-ben adunk meg. Legújabb technika ma a 3D gyorsító kártyák. Célja: a 3 dimenziós megjelenítés, amit leginkább a játékprogramok használják, Direct-X foglalkozik vele. Új színfolt a monitorok piacán a lapos (Flat panel) monitorok. Nincs káros sugárzásuk, működésükhöz nem kell elektronágyú. Kis méretű, kis tömegű, fogyasztása kisebb, mint 30-40 Watt.

2.) Nyomtató (printer): másodlagos, információk papíron való megjelenítéséhez használják. Megjelenítés alapján megkülönböztetünk karakterhengeres, karakterláncos, mátrix, tintasugaras, lézer és LED nyomtatókat.

a.) Karakternyomtatók : kötött karakterkészletük van. Pl.: Margarétafejes nyomtató.b.) Sornyomtató: legkisebb nyomtatható egységük a sor. Nagy tömegű, több példányos

nyomtatáskor van szerepük.c.) Mátrix-nyomtató: a megjelenített karakterek pontmátrix módon ábrázolódnak.

Elterjedt a 9 tűs változata, komolyabb minőséget a 18 és 24 tűs változatok tudnak nyújtani. Fekete-fehér és színes változata is van. Hátrányuk: kicsi a nyomtatási sebességük, nyomtatási kép nem a legjobb felbontású. Előnyük: olcsó a fajlagos ktg-e, leporello fűzhető bele. Számlázásnál, bérszámfejtésnél van jelentőségük.

d.) Tintasugaras nyomtató. HP deskjet, pontokból rakják össze a képet, de a felbontásuk sokkal jobb. A tintát a papírra a nyomtatófejből vékony csövecskéken keresztül jut a papírra. A tintacsepp kijuttatása elektromos impulzus (Piezo-technika) hatására a kristály megváltoztatja az alakját. Bubble-jet technika: hő hatására kitágul, kirepül, mert felforralják a tintacseppet. Alkalmas több színű nyomtatásra is, kiváló nyomtatási minőség eléréséhez speciális papírra és drága festékre van szükség.

e.) Lézernyomtatók: felbontásuk 300*2400 DPI, legjobb minőségű a nyomtatása, üzemeltetésük olcsó. Működésük: Se-hengerre lézersugár, ami rárajzolja a képet. A festékszemcsék rátapadnak a hengerre, a megfelelő helyekre. Ezek a szemcsék rákerülnek a papírra, egy henger pár ráégeti a papírra a festéket.

f.) LED nyomtatók: működése a lézernyomtatóéra hasonlít. A nyomtatni kívánt ábrát apró világító diódák rajzolják a fényérzékeny hengerre. Üzemeltetésükhöz kevesebb villamos energiára van szükség, működésük ózonmentes.

g.) Plotter(rajzgép): -sík plotter < A3-as- dobplotter > A3-as

-5-

3/a.) Háttértárak csoportosítása és jellemzésük!

Input és Output. Adatok és programok hosszú távú és biztonságos tárolása a cél.Háttértárak csoportosítása:1.) Adatelérési mód szerint:

- soros elérésű háttértárak (streamer): mágnesszalagos egység, az adatokat csak fizikai sorrendjüknek megfelelően tudjuk elérni. Hátránya: lassú.Archiválásra, biztonsági másolat készítésére használják. Nagy kapacitásúak.

- direkt, vagy közvetlen elérésű háttértárak ( mágneslemezek, CD lemezek) Lényege: nem sorban lehet elérni az adatokat, sorrendjüktől függetlenül elérhetőek. Gyorsabban hozzáférhetőek, ezeket használjuk.

2.) Működési elv szerint:- mágneses elvű háttértárak: binárisan lehet tárolni a programokat, adatokat.

(mágnesszalagos egységek = streamer)Mágneses lemezek:a.) floppy lemez (FD): fizikai méret szerint 5,25 és 3,5 colosFelépítése:

1TB = 210 GB = 240 bájt1KB = 210

bájt = 1024 bájt1MB = 210 KB = 210*210B = 220 bájt16B = 230 bájtJelölések: - oldalak száma: SS (Single Side = 1S)

DS (Double Side = 2S)- írássűrűség: SD (Single Density = 1D)

DD (Double Density = 2D)HD (High Density)

Lemez kapacitása = oldalak száma*(sávszám/oldal)*(szektorszám/sáv)*szektorm.1440KB = 2*80*18*0,5KBtípus

méret DS,DD DS,HD5,25” 360KB 1200KB3,5” 720KB 1440KB

A4-es lap: 80*60 sor = 5000 karakter = 5000 bájt = 5KB1440KB/5 = 288 oldal*3 = 900 oldal (lexikon)Előnye: cserélhető, hordozható, szállítható.Speciális, cserélhető mágneslemezek:

- Super Disk: külön meghajtóegységük van.- A-Drive: disk-et olvassa és a hagyományos floppy.- Hard Disk: nagyságrendekkel nagyobb az adatelérési ideje.

-6-

WINCHESTER: 3000-10000 fordulat / min.

Cilinder

író-olvasófejKapacitása =fejek száma *cilinderek száma*(vektorszám/sáv)*0,5(KB)

Partíció: összefüggő lemezterület

Winchester üzembe helyezése:- be kell állítani a CMOS Setup-ban, hogy ott van egy WINCHESTER- meg kell partícionálni- formattálni kell.

b.) optikai lemezek (CD-Compact-Disk)Kapacitása: 650MB (72 min)Tükrös felület:

Audio CD meghajtó: többszörös sebességgel mérik.CD-R: egyszer írható CDCD-RW: újraírhatóDVD: legújabb, többrétegű lemezek, 2gbyte – 20gbyte-ig.CD lemezek várható élettartama 40 év

-7-

4/a.) Ismertesse a szoftverek csoportosítását, az operációs rendszerek feladatait!

Programok, dokumentációk összessége. Az ember és gép közötti kommunikációt biztosítja a program.Három szint van:

1.) Rendszerszoftverek (operációs rendszer): működteti a gép fő egységeit, tartja a kapcsolatot a perifériákkal, hibaüzenetek kezelése.

2.) Rendszer közeli programok: SHELL-program, ember közelibbé teszi a gép működését, menüvezérelt egérrel kezelhető programok. Operációs rendszer parancsit könnyebben tudjuk végrehajtani a géppel.

3.) Felhasználói programok: az összes többi program (játék, segédprogram, víruskereső).

A.) Rendszerprogram : operációs rendszer, amely nélkül a számítógép működésképtelen (DOS, WINDOWS, LINUX, UNIX, NOVELL)

Feladatai: - erőforrások kezelése (processzor, memória, programok)- feladatok ütemezése- perifériakezelés- kommunikáció biztosítása- hibakezelés

B.) Shell-programok: DOS NAVIGATOR, NC, VC (Volkov Commander), WC (Windows Commander)

C.) Fejlesztő programok: minden programot meg kell írni. Magas szintű programozási nyelvek = szöveget írnak. Fordítási technikák: interperter (értelmező) BASIC

Hátránya: lassú, program nem minden ágát értelmezi.Előnye: jó programtesztelésnél.

Compiler (fordító): PASCAL = átmeneti formába fordítja a forrásprogramot, ha sikerül, utána futtatja a programot.Alacsony szintű programozási nyelvek:Assembly: nem bináris kódokkal történik a programozás. 3+4 = ADD 3,4 távolabb áll az embertől.Segédprogramok:

- víruskeresők – SCAN- tömörítők – AR, ZIP, RAR- szerviz programok – UTILITY-k (Scan disk, Defrag)

-8-

Operációs rendszerek fogalma: biztosítja a kommunikációt a hardverrel. Ember és gép közötti kommunikációt biztosítja. Olyan programrendszer, amely ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, és biztosítja a kommunikációt ember-gép, gép-és felhasználó között.

Operációs rendszer feladatai:- kapcsolatot teremt a felhasználó és gép között,- programok futtatása, ellenőrzése,- vezérli, ütemezi a processzort,- perifériák kezelése,- lemezek, könyvtárak, állományok kezelése,- parancsok értelmezése, végrehajtása,- memóriakezelést végez,- védelmi funkciókat lát el,- bizonyos hardverbeállítások,- belső, adminisztrációs feladatokat lát el,- berendezéseket vezérel, irányít,- adatkezelést végez.

Operációs rendszerek jellemzői: átbocsátó képesség: adott idő alatt, mennyi feladatot hajt végre. válasz idő: megadástól a végrehajtásig mennyi idő telt el. megbízhatóság, üzembiztonság.

-9-

5/a.) Ismertesse a 2-es, 10-es, 16-os számrendszereket, átváltások, műveletek!

A hétköznapi életben megszokott számolás a helyi értékes 10-es számrendszerre épül. Azt jelenti, hogy a nem negatív egész számok ábrázolására 10 számjegyet használunk fel. Törtek ábrázolására 10 negatív egész kitevőit használjuk fel. A nulla azt jelenti a számérték képzésében az adott helyi érték nem játszik szerepet.Pl.: 6000 azt jelenti, hogy 6*103, vagyis 6 ezres.3413 = 3*103+4*102+1*101+3*100 = 3*1000+4*100+1*10+3*1

2-es (bináris) számrendszerEgyszerű és könnyű ábrázolhatósága miatt terjedt el a számítástechnikában. Csak 2 számjegy (0,1) szükséges az ábrázoláshoz, így könnyű elektronikus, illetve mágneses eszközökkel a tárolásuk és megjelenítésük. A kettes rendszerben a helyi értékeket a kettő egész kitevős hatványai jelentik.Pl.: 100101102 = 1*27+0*26+0*25+1*24+0*23+1*22+1*21+0*20 = 128+16+4+2 = 15010

Összeadásra pl.: 1101101+ 10110110011010

A kivonás művelet hasonlóan elvégezhető.Pl.: 110 +(-052)

58

A szorzás nagyon egyszerű, mert a 2-vel való szorzás azt jelenti, hogy egy 0-t hozzáírunk a szám végéhez. A 2-es számrendszerben csak azonos hosszúságú számokon tud műveletet végrehajtani (összeadás). Mi csak 1 bájtos számokon hajtunk végre műveleteket. Minden művelet visszavezethető összeadásra.

16-os (hexadecimális) számrendszer16 különböző számjegyet tartalmaz és a helyi értékeket a 16 hatványai adják. A 16 számjegy: 0-9, A, B, C, D, E, F, ahol A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15A8EC16 = 10*163+8*162+14*16+12 = 4324410

Váltsuk át binárisba! az eljárás megegyezik az oktális rendszerben használt módszerrel, csak ilyenkor a számjegyeknek a 4 jegyű bináris alakját kell vennünk.A 8 E C 1010 1000 1110 1100

Fordított eljárás, a bináris számot jobbról-balra 4-vel csoportosítjuk, visszakódoljuk:

0010 1010 11102 A E

Oktálisból hexadecimálisba, hexadecimálisból oktálisba váltás a legegyszerűbben a bináris bevonásával végezhető el.

-10-

Átváltás 10-es számrendszerből 2-es számrendszerbe és vissza.

173 2 17310=101011012 = 27+25+23+22+20 = 128+32+8+4+1 = 17386 143 021 110 1 Táblázatos módszer:5 02 11 00 1Átváltás 10-es számrendszerből 16-os számrendszerbe:

173 1610 13 (D) 17310 = AD16 = A*16+D*16 = 16*10+13*1 = 1730 10 (A)

Átváltás 2-es számrendszerből 16-os számrendszerbe:1 tetrád = 4 bit 4 bit = 1 tetrád17310 = 1010 1101 = AD16

10 (A) 13 (D)

Adott 1 bit – sorozat. Jobbról-balra felosztjuk tetrádokra (4 bitek együttesére).

6/a.) Számábrázolások, kódrendszerek, logikai műveletek!

-11-

Az elektronikus, digitális számítógépek a kettes számrendszert használják a számok ábrázolásához. Az egy helyiérték tárolására használt eszközt bitnek nevezik, mely egy kétállapotú tároló (0,1). Összekapcsolt 8 bitet bájtnak nevezzük. Egy bájtban 8 biten 28 = 256 különböző előjel nélküli egész szám ábrázolható (0-255-ig). A bináris számábrázolás során legtöbb esetben előre rögzítik az ábrázolásra használt bájtok számát.

- Fogalmak -Hír: információ egyik fajtája. Minden olyan hír, amely új ismeretet ad.Adat: információ megjelenési formája.Adat lehet: - szöveges (alfanumerikus)

- számos (numerikus)Informatika: információ feldolgozásával, tárolásával, továbbításával foglalkozik. Az információ feldolgozása során kódolás történik.Bit: az információ legkisebb egysége. Információ alapegysége. 1 bájt = 8 bit = 28 = 256 db jelsorozat írható fel.Bájt: információtárolás legkisebb egysége.Kódolás: információ átalakítása.Dekódolás: információ visszaalakítása.Zaj: zavaró tényező. A környezet hatása a csatornára, amelyben az információ halad.Kommunikációs rendszer: adó-és vevő között történik.Részei: - adó: információt indítja (Input)- csatorna: információ halad

- vevő: OutputKözlés folyamata: információ jelekké alakítása.Jelek felosztása: valamilyen mennyiség értékváltozását mutatja.Fajtái: analóg jel: a mennyiség folyamatos változásának megfelelően a jel is folyamatosan változik (pl.: higanyos hőmérő, analóg óra, mutatós műszerek) digitális jel: csak meghatározott értékeket vehet fel. bináris jel: két állapota van: 0 és 10-hamis (FALSE)1-igaz (TRUE)

Adatok ábrázolása

Numerikus (számok) Alfanumerikus(kódtáblák)gépi számábrázolás

fixpontos levegőpontos

1.) Fixpontos ábrázolás 8,510 = 1000*1

-12-

30<>+30 = előjeles egészelőjel nélküli

1 biten szám 2 biten szám 3 biten szám0 0 00 0 000 01 1 01 1 001 1

10 2 010 211 3 011 3

4db: 0-3111 7

8db: 23 0-7 max

Előjel bites ábrázolása: a legmagasabb helyi értéken lévő bit az előjelet fogja jelenteni, és nem vesz részt a szám képzésében. Így az 1 bájton ábrázolható számtartomány: -128 - +127-ig fog terjedni.Előjel bitnél: 0-pozitív, 1-negatívKettes komplemens kód: jobbról-balra az első 1-ig változatlanul leírjuk a biteket, utána minden bitet invertálunk: vagyis ellenkezőjére váltjuk.Minden bitet fordítsunk az ellenkezőjére, majd adjunk hozzá 1-et.010110112=10100100=10100101=-9110

Előnye: csak 1 nulla lesz, valamint a kivonás egyszerűvé vált. Ábrázolható számtartomány 1 bájton: -128-+127Pl.:

2.) Lebegőpontos ábrázolás: nagyon-nagy számok, nagyon-nagy pontossággal ábrázolhatóak. Az előző ábrázolási módok hatványa, hogy csak egész számok ábrázolására alkalmas, valamint igen behatárolt az ábrázolt számok nagysága. Az egészrész felírási módja megegyezik az egészszámok helyi értékes ábrázolásával.

Normál: +560 = +5,6*102

M: mantisszak: karakterisztika

0<M<1+560 = 0,56*103

4 illetve 8 bájton szoktak lebegőpontos számokat ábrázolni.

- Kódrendszerek, karakterek ábrázolása -1.) BCD = Binary Coded Decimal: binárisan kódolt, decimális kódrendszer. Csak

számjegyek ábrázolására alkalmas. (0-9-ig) minden számjegynek van egy 4 bites kódja. Pl.: 50910 = BCD kódja = 0101 0000 1001

A „BCD” kódolt számokkal is lehet műveleteket végezni, ez kevésbé hatékony, mint a többi ábrázolás esetén. Jelentőségük a sok számjegyű számok ábrázolásában van, mert itt tetszőleges bájt felhasználható egy számhoz.2.) EBCDIC = kibővített BCD kódrendszer. Alkalmas számok és karakterek ábrázolására

is. Minden karakternek van egy bájtos kódja.

3.) ASCII kódrendszer: Amerikában szabványosították, ezt használják. Minden karakternek van egy 1 bájtos számkódja. (0-255 közötti számkód)

-13-

Pl.: A = 65 = 010 00001 B = 66 = 010 00010 C = 67 = 010 00011 a = 97 = 011 00001 b = 98 = 011 00010 c = 99 = 111 00011

A karakterek számkódja alapján egy sorrendet állíthatok fel. Pl.: alma<békaMivel különböző országokban különböző „abc-k” vannak, így kódrendszert alakítottak ki.

Default = alapértelmezettKódtábla: 437-USA 852-HUOrszágra alkalmas speciális jeleket is alkalmazzák.

A kódrendszer csoportjai:- vezérlőkarakterek,- Írásjelek,- számjegyek növekvő sorrendben,- az angol „ABC” nagybetűi,- az angol „abc” kisbetűi,- néhány ékezetes karakter,- grafikus jelek.

Logikai műveletek:

I.) NEGÁCIÓ(NOT) „nem” művelet: a negáció az a logikai művelet, amely egy ítélet logikai értékét ellenkezőjére változtatja. Az igaz logikai értéket 1-el, a hamisat 0-val fogjuk jelölni. A negáció jele: NOTTáblázatban: A not A

1 00 1

II.) KONJUNKCIÓ(AND) „és” művelet: a konjunkció két ítélet között olyan logikai művelet, amely akkor és csak akkor igaz, ha mindkét ítélet igaz lesz. Az operandusz, amiken a műveleteket végrehajtjuk.Operátor: a művelet, amit rajta végrehajtunk. Minden műveletnek van egy igazságtáblázata. Az „és” művelet megfelel a szorzásnak.Táblázatban: A B A and B

1 1 11 0 0

0 1 0

0 0 0

III.) DISZJUNKCIÓ(OR) „vagy” művelet: a „vagy” kapcsolat akkor igaz, ha a benne szereplő tagok közül egy igaz van. A vagy művelet megfelel az összeadásnak.

Táblázatban: A B A or B

-14-

1 1 11 0 00 1 10 0 0

A három művelet közötti összefüggést mutatja az úgynevezett De-Morgan szabály:NOT(A and B) = (not A) or (not B) vagy a másikNOT(A or B) = (not A) and (not B)

IV.) KIZÁRÓ VAGY(XOR): értéke igaz lesz, ha a két állítás közül pontosan egy igaz értékű.Kifejezhető műveletekkel is: A xor B = (not A and B) or (A and not B)

Táblázatban: A B A xor B1 1 01 0 10 1 10 0 0

V.) IMPLIKÁCIÓ(IMP): az A ítélet implikálja B csak akkor hamis, ha A igaz és B hamis.Táblázatban: A B A imp B

1 1 11 0 00 0 10 1 1

Aritmetikai műveletek: hatványozás, szorzás, osztás.Logikai műveletek: NOT - legerősebb művelet, AND, ORPrioritási sorrendet zárójelekkel tudjuk megváltoztatni.

-15-

7/a.) DOS operációs rendszer jellemzése és fontosabb könyvtár, -fájt, és lemezkezelő parancsai!

MS – DOS: egy lemezes, egy felhasználós parancsorientált operációs rendszer, ami azt jelenti, hogy az operációs rendszer a memóriába betöltődés előtt vmilyen lemezes háttértáron helyezkedik el, vmint azon részei, amelyek csak ideiglenesen kerülnek be a tárba, azok is a lemezes eszközökön találhatók. A kommunikációt a gép és felhasználó között parancsokon valósították meg.WINDOWS: grafikus felületű, 1 felhasználós, multitaszkos feladat. Hálózati operációs rendszer: NOVELL, WINDOWS NT, UNIX, LINUX.

DOS (Disk Operating System) = lemezes operációs rendszer) kialakulása:Operációs rendszer vmelyik háttértárolón kell, hogy legyen. Ez általában a winchester. MS –

DOS, IBM – DOS, NOVELL – DOS, DR – DOSPC-k kialakulásával a ’80-as évek elején jelent meg.Verziói: 1980 – MS – DOS 1.0

1984 - MS – DOS 2.0 XT 1987 – MS – DOS 3.0 AT

MS – DOS 4.0 MS – DOS 5.0 MS – DOS 6.0

MS – DOS 6.22 – eddig tartott a DOS régi fejlődése. 1995 – WIN 95 magyar nyelvű DOS

MS – DOS 7.0

Az operációs rendszer modul szerkezetű programgyűjtemény, 6+2 részből épül fel.DOS részei, moduljai:Önteszt: ellenőrzi az alapvető hardver eszközöket, hogy működőképesek e. Hiba esetén

sípjelek. Teszteli a processzort, ellenőrzi a RAM memóriát, ellenőrzi a billentyűzetet, háttértárolókat. Betöltődés megáll = üzenetet ír ki.

1.) Betöltő rekordot beolvassa: BOOT rekordot megkeresse. BOOT (rendszer) lemez: BOOT szektorában. Minden lemeznek van BOOT szektora, ami BOOT rekordra van felosztva. A: floppy C: winchester

2.) IO.SYS: BIOS kiegészítése, perifériakezelő program, olyanokat tartalmazza, amely nincs benne a BIOS-ban.

3.) MSDOS.SYS: felhasználói programokkal tartja a kapcsolatot. Fájl-, könyvtárkezelést, memóriakezelést, programvégrehatást.

4.) CONFIG.SYS: konfigurációs állomány. Ezt a fájlt maga a felhasználó határozhatja meg és építheti fel. Szöveges állomány, rendszer beállításokat, eszközvezérlő definíciókat tartalmaz.

5.) COMMAND.COM: DOS parancsértelmezője, úgynevezett belső parancsokat tartalmazza.

6.) AUTOEXEC.BAT: operációs rendszer betöltődése után kell, hogy végrehajtódjanak. A felhasználó maga határozza meg a tartalmát.

7.) Külső parancsgyűjtemény: azon parancsok fájl formátumú rendszere, amelyek nem kerülnek a rezidens memóriába.

-16-

FILE: mágneslemezen lévő, logikailag összetartozó adatokat nevezzük fájlnak.Meghajtó, vagy drive: fájl található, arra az adattároló egységre kell hivatkoznunk. Minden állománynak egy legfeljebb 8 karakteres névvel és egy legfeljebb 3 karakteres, úgynevezett kiterjesztéssel kell rendelkeznie. Összefüggő karaktersorozat kell, hogy legyen. Használhatjuk az angol „ABC” betűit, számjegyek, speciális karakterek. Fájl kiterjesztése utal a tartalmára (van név kiterjesztés, meg tudjuk mondani milyen fájl).

COM.EXE = futtatható program, BAT = parancsfájl, szöveges állomány, parancsok sorozatát hajtja végre, SYS = rendszerfájl kiterjesztése

Ha egy fájl vmely könyvtárhoz tartozik, akkor a gyökértől a fájlhoz mutató könyvtárak sorozatát elérési útvonalnak nevezzükA rendszer indulása: a lemezen tárolt operációs rendszer moduljai 2 módon kerülhetnek az operatív memóriába; bekapcsolás után, illetve meleg indítás során. Meleg indítás, azt jelenti, hogy egy már bekapcsolt gép memóriáját „kitisztítva” újra betöltünk egy operációs rendszert anélkül, hogy a gépet kikapcsolnánk.

Betöltődés folyamata: bekapcsolás után a vezérlés egyből a ROM – BIOS rutinjaira adódik át. Végigteszteli a gép hardver eszközeit, megkeresi az operációs rendszer számára elsődleges lemezegységet. Ez lehet egy floppy, egy aktív partícióval rendelkező winchester. Ennek az eszköznek a boot szektorából kiveszi és betölti a boot – rekordot. Majd betölti az IO.SYS, és MSDOS.SYS fájlok tartalmát, betölti és értelmezi a CONFIG.SYS fájlt. A rendszer így felépült, csak kommunikációra a felhasználóval nem alkalmas, így beviszi a memóriába a parancsértelmező COMMAND.COM-ot, végrehajtja az AUTOEXEC.BAT-on.

Fájlok csoportosítása kiterjesztés alapján:1.) Futtatható fájlok: *.bat, *.com, *.exe 2.) Nem futtatható fájlok: összes többi ide sorolható (*.txt – szöveges; *.xls – excel; *.hlp

– help; *.bmp, *.gif, *.jpg – képek; *.bak – biztonsági másolat; *.sys – rendszerfájl; *.doc – word dokumentum) Helyettesítő karakterek: ? – egy karaktert; * - összefüggő karaktersorozatot helyettesít.

Lemezkezelő parancsok:

FDISK: partícionáló program, merevlemez partícionáló program, partícionálás során, a winchesteren lévő összes adat törlődik. FORMAT: megformattálni a lemezt./v: maximum 11 karakteres lemezcímke adható meg./q: gyorsformázás, FAT táblát és gyökérkönyvtárat törli, nem vizsgálja a lemezhibákat, állományok tartalma megmarad./u: nem menti el az adatokat, formázás után nem állíthatók vissza az adatok.FORMAT a: menti a lemez tartalmát, ellenőrzi a lemezt formázás közben.FORMAT a: /s: rendszerlemezt készít, menti a lemez előző tartalmát.FORMAT a: /q /u: gyorsformázás adatmentés nélkül. VOL: lemez címkéjét és sorozatszámát jeleníti meg, lekérdezi a kötet nevét. LABEL: kötetnév lekérdezése, megváltoztatása, 11 karakteres lemezcímke adható meg. SYS: rendszerfájlok felmásolása a forráslemezről a céllemezre. DISKOPY: egy floppy lemezről másolatot készít egy másik, ugyanolyan kapacitású és típusú lemezre. Lehetőséget biztosít egymás után több lemez másolására is. DISKOMP: 2 floppy lemez tartalmát hasonlítja össze.

Könyvtárkezelő parancsok:

-17-

1./ Könyvtár létrehozása:

meghajtó: melyik meghajtón kívánjuk létrehozni a könyvtárat.elérési út: hol és mi legyen aa könyvtár helye a könyvtárstruktúrában.2./ Könyvtárváltás:

Meghajtó: melyik meghajtón lévő könyvtárba kívánunk lépni.Elérési út: melyik könyvtárba akarunk lépni.3./ Könyvtár törlése:Feltétel: üres legyen a könyvtár, nem lehet aktuális, és nem lehetek benne.

Meghajtó: melyik meghajtón kívánjuk törölni a könyvtárat.Elérési út: hol és melyik könyvtárat akarjuk törölni a könyvtárstruktúrában.

TREE[meghajtó:][elérési út][/f]meghajtó: melyik meghajtón levő könyvtárstruktúrát akarjuk listázni.Elérési út: hol és melyik könyvtár könyvtárstruktúráját akarjuk listázni./f: a könyvtárban található állományok nevét is kiírja.

DELTREE[/Y][meghajtó:]elérési út[[meghajtó:]elérési út[…]]meghajtó: melyik meghajtón akarjuk törölni a könyvtárat az alkönyvtáraival és tartalmával együtt.Elérési út: hol és melyik könyvtárat akarjuk törölni a könyvtárstruktúrában az alkönyvtáraival és tartalmával./y: nem kérdezi meg, hogy biztosan törölheti e a könyvtárat hanem kérdés nélkül kitörli.

DIR[meghajtó:][elérési út][állománynév][/p][/w][/a[[:]attrib:]][/o[[:]rendezőkódok]][/s][/b][/L][/c[h]]meghajtó: melyik meghatóról akarunk listát készíteni.Elérési út: melyik könyvtárról akarunk listát készíteni./p: képernyő oldalanként megáll listázás közben és nem fut le./w: egy sorban 5 állomány nevét írja ki./a: bármilyen attribútumú állományokat kilistáz./o: listánk név sorrendben legyen rendezve./s: összes alkönyvtárával együtt listáz./b: csak az állományneveket listázza ki, az útvonallal együtt./L: kis betűket használ listázáskor./c[h]: tömörített lemezeknél a tömörítési arányt jeleníti meg.

Fájlkezelő parancsok:

COPY honnan \mit \hová[\milyen néven]/a: ASCII kódú állományként kezeli azt az állományt, ami után áll és az utána lévőket is./b: bináris kódú állományként./v: ellenőrzéssel történik a másolás./y: kérdés nélkül felülírja a célhelyen már létező állományt, ha a forrásállomány neve ugyanaz./-y. alapértelmezés, felülíráshoz jóváhagyást kér.

MOVE [/y;/-y]forrás[forrás[…]]célforrás: mozgatni kívánt állományok.

-18-

Cél: mozgatás helyét és nevét határozza meg.Meghajtó: melyik meghajtón kívánjuk a könyvtárat átnevezni.Elérési út: milyen útvonalon van az átnevezni kívánt könyvtár./y: kérdés nélkül felülírja a célhelyen már létező állományt, ha a forrásállomány neve ugyanaz./-y: alapértelmezés, felülíráshoz jóváhagyást kér.

XCOPY forrás[cél][/a;˛/m][/d: dátum][/p][/s][/e][/v][/w][/y;/-y]forrás: másolni kívánt állományok.Cél: másolat helyét határozza meg./a: csak az archive attritútummal rendelkező állományokat másolja át./m: de a másolás után törli a forrás archive attribútumait./d: dátum, csak a megadott időpontban és az utána módosított állományokat másolja át./p: állományonként megerősítést kér a másolás végrehajtásához./s: megadott könyvtár alatti nem üres alkönyvtárakat is átmásolja./e: alkönyvtárakat is átmásolja./v: ellenőrzéssel történik a másolás./w: lehetőséget biztosít a lemezcserére a tényleges másolás megkezdése előtt./y: kérdés nélkül felülírja a célhelyen már létező állományt, ha a forrásállomány neve ugyanaz./-y: alapértelmezés, felülíráshoz jóváhagyást kér.

DEL[meghajtó:][elérési út] állománynév [/p]meghajtó: melyik meghajtóról akarjuk törölni az állományokat.Elérési út. melyik könyvtárból akarjuk törölni az állományokat.Állománynév: mely állományokat kívánjuk törölni./p: állományonként megerősítést kér a törlés végrehajtásához.

REN[meghajtó:][elérési út] állománynév1 állománynév2RENAMEmeghajtó: melyik meghajtón lévő állományokat akarjuk átnevezni.Elérési út: melyik könyvtárban lévő állományokat akarjuk átnevezni.Állománynév1: mely állományokat akarjuk átnevezni.Állománynév2: mire akarjuk átnevezni.A parancs állományok átnevezésére alkalmas.

TYPE[meghajtó:][elérési út] állománynévmeghajtó: melyik meghajtóról kívánjuk az állomány tartalmát képernyőre íratni.Elérési út: melyik könyvtárból kívánjuk az állomány tartalmát képernyőre íratni.

PRINT[d: port][/t] állománynév[/c][/p]állománynév: mely állományok tartalmát kívánjuk kinyomtatni./d: port: melyik porton lévő nyomtatóra akarunk nyomtatni./t: nyomtatási sorból az összes állományt törli./c: az állományt kitörli a nyomtatási sorból.ESC: töröljük a parancsot a parancssorból.F7: a képernyőre kiírathatjuk az előzőleg beírt parancsokat.ALT+F7: törölhetők a tárolt parancsok.F8: keresés a tárolt parancsok között.F9: kiválaszthatom a parancs számát.

8/a.) Víruskeresők és tömörítők fajtái és jellemzésük!

-19-

Számítógépes vírusok: a gép működéséhez szükségtelenek. Kezdetben szoftver védelem, majd rombolási célra találták ki. A vírusok fejlesztésének támogatói a hadsereg, ipar.Fájl vírusok: Makro vírusok: DOS-ban batch- fájlok. Hálózati vírusok: e-mail vírus.Védekezés: tűzfal-módszer, nem kell bekapcsolni a gépet, ha tudjuk, hogy aktív idő van.

A vírusok életét 2 részre bontjuk:

1./Lappangási időszak 2./Aktivizálódási időszak- nem károsít még - vírus aktivizálódik- rendszereket fertőz - elkezd fertőzni- célja az életben maradás- legyen önmagából biztonsági másolat

Vírusok fajtái:1.) Boot vírus: beíródik a lemez boot szektorába és onnan fertőz.2.) Fájl vírusok: append, vagy hozzáfűző, általában programfájlokat támad meg (exe,

com, sys) hozzáírja a fájl elejéhez, vagy végéhez a vírust és ott reprodukálja (megtöbbszörözi) önmagát. Ha futtatjuk a programot, akkor bekerül a háttértárolóról a memóriába, és onnan fertőz.

Hozzáfűződő vírusok:a./ Append: command.com-ot támadja meg. A vírus működése során a fertőzött állományok mérete megnövekszik a víruskód méretével.b./ Felülíró vírusok: végrehajtó állományok elejét felülírva szaporodik a vírus. Ezek után az eredeti kód már nem állítható helyre.3.) Trójai (lopakodó) vírus: játékprogramokon van, megbújik. Programokat támad meg.4.) Makro vírusok: állományokat támad meg. (pl.: word, excel) általunk elkészített

fájlokat támadja meg.Makro programozás: makro programokat lehet írni, ha ezeket lefuttatjuk, akkor ezek a programok tartalmazzák.5.) Internetes vírusok: megkaphatjuk e-mailben, ami akkor aktivizálódik, mikor a

fertőzött levelet elolvassuk. Ha letöltünk dolgokat, esetleg reklám rákattintásával is kaphatunk vírust.

Hogyan szerezhetünk vírust? – mágneslemez, winchester, cserélhető meghajtók lemezei, hálózati meghajtó, elektronikus levelezés segítségével, DVD, CD-ROM, Internetről letöltött információk.Vírusmegelőzés, vírusmentesítés: használata előtt ellenőrizni kell. Rezidens vírusfigyelés, bekapcsolom a gépet, a program bekerül a memóriába és a be- és kimeneti parancsokat figyeli. (lemez- és fájlkezelő műveletet).

Hátránya: - foglalja a memóriában a szabad területet,- lassítja a gép működését,- rendszeresen ellenőrizni kell a háttértárolókat.

Víruskeresés, vírusvédelem módszerei:

-20-

Megelőzés, vírusfigyelés, víruskeresés, vírusirtás. Törli az állományról a vírust, karanténba helyezi a fertőzött fájlokat. Összegyűjti a víruskeresés eredményét és bármikor meg tudjuk nézni (dátum, eredmény). - csak jogtiszta programokat használjunk,- telepítés előtt a programról biztonsági másolatot készítsünk,- adatokat mindig mentsük el,- tükrözzük a legfontosabb adatainkat,- idegen szgépen csak írásvédett mágneslemezt használjunk,- ne felejtsünk lemezt a meghajtóban.Vírusfelismerés:- lassul a gép működése,- önállósítja magát,- különböző programok vannak feltelepítve,- nincs megfelelő memória,- gyakran lefagy a gép.Ismertebb víruskereső programok: Norton Antivírus, F-PROT, SCAN, AFFEE, T-BAV, DR. WEB. Rendszeresen frissítik őket. Internetről letölthetők különböző platformokon használhatók (DOS, WINDOWS, hálózati verziók).

Tranziens: mi különböző időközönként lefuttatjuk a víruskeresőket. Ha a memória vírusos, akkor ki kell kapcsolni a gépet, hogy törlődjön a memória tartalma, garantáltan vírusmentes rendszerlemezről el kell indítani a gépet, és elindítjuk a víruskereső programot.

- Tömörítők -Tömörítés célja: kisebb helyet foglaljanak el az adatok, programok a háttértárolón. Minden legális szoftver tömörítve van. Archiválásra is használják a programokat.Tömörítés elve: bináris formában, egymás után lévő azonos jeleket összecsomagolja, 50%-os tömörítési arány. Veszteségmentes tömörítők: kicsomagolt adat pontosan megegyezik a tömörítés előttivel. Fájlok tömörítésére használjuk. Pl.: RKARC, PKPAK, LHA, ARJ, PKZIP, RAR. Veszteséges tömörítők: kicsomagolt adat csak hasonlít az eredeti adathoz. Ezt képek (JPEG), hangok (MPEG), videók tömörítésekor.Hogyan történik a tömörítés? – automatikusan, vagy parancsra.

1.) Röptömörítők (on-line): Drivespace, Doublespace: mindent tömörítve tárol, és ha szükség van rá, akkor automatikusan kitömörít. Ott használjuk, ahol kell a CD.

Kitömörítés: lemezről-memóriába.Betömörítés: memóriából-lemezre.2.) Fájltömörítők: ki-és betömörítés külön parancsra történik. Lemezről-lemezre.

ARJ tömörítők legfontosabb feladatai: fájlok legkisebb méretűvé tömörítése, tömörített fájlból adatveszteség nélkül visszaállítani az eredeti méretű fájlokat, tömörített fájlok tördelése szállíthatóság és archiválás érdekében, tömörített fájlban szereplő állományok megtekintése, létező, tömörített fájlokhoz újabb fájlok hozzászerkesztésének biztosítása,egyéb szolgáltatások, archiválást hatékonyabbakká teszik.

-21-

9/a.) DOS operációs rendszer külső- és belső parancsai. Könyvtár szerkezet felépítése és elérési útvonal fogalma!

A fáj (állomány): nem más, mint az adattárolón elhelyezkedő logikailag összefüggő adatok rendezett halmaza, ami azonosítóval rendelkezik. Az egyértelmű azonosításhoz hivatkoznunk kell arra az adattároló egységre, melyen a fájl található, ezért az összes ilyen egységet 1-1 betűjellel látjuk el. Ezeket meghajtónak, vagy drive-nak nevezzük. Minden állománynak egy legfeljebb 8 karakteres névvel és egy legfeljebb 3 karakteres, úgynevezett kiterjesztéssel kell rendelkeznie. A kettő közé pontot kell tenni.COM, EXE = futtatható programfájlBAT = parancsfájl, szöveges állomány, mely parancsok sorozatát képes végrehajtani.SYS = rendszerfájl kiterjesztéseXLS, DLR = nem futtatható fájlA merevlemezes háttértárolókon igen nagy mennyiségű adat tárolható, tehát rengeteg fájl helyezhető el. Adatainkat és programjainkat könyvtárakban tároljuk. A könyvtárszerkezet felépítése a fa struktúrához hasonlít.

C:\ - főkönyvtár (root directory)

DOS NC F-PROT MOUSE

VLM

Szabályok a könyvtárszerkezet kialakításakor: egy könyvtárban nem lehet több, azonos nevű könyvtár. DOS-ból nem nyithatok 2 „alfa” nevű könyvtárat. Azt a könyvtárat, amelyből alkönyvtárat hoztunk létre, szülőkönyvtárnak nevezzük. A könyvtár neve utaljon a tartalmára is. Lehet kiterjesztése a könyvtárnak, de nem jellemző. Az aktuális könyvtár mindig az, amiben vagyunk. Elérési útvonal: PATH

- abszolút elérési útvonal: mindig főkönyvtár\ novell\ vlm- relatív elérési útvonal: novell\ vlm

Aktuális könyvtárból indul ki: C:\>tree novell = elérési út

Egy meghajtót adtunk meg: tree a:\Amennyiben egy fájl vmely könyvtárhoz tartozik, akkor a gyökértől a fájlhoz mutató könyvtárak sorozatát elérési útvonalnak nevezzük.

COMMAND.COM: DOS parancsértelmezője, vmint az úgynevezett belső parancsokat tartalmazza. MS-DOS 6.22 – 55KB

WIN 9X 6.22 – 95KBC:\ vagy A:\ 3-5-ig főkönyvtár, vagy gyökérkönyvtár.Program:

RAMfuttatás

rezidens rész (tárban maradt)

Rezidens rész: betöltődik a memóriába és a gép kikapcsolásáig ott is marad.

-22-

rezidens: a rendszerlemez főkönyvtárában

Program:

tranziens: csak addig van a memóriában, amíg használjuk

Külső parancsok: tranziens rész, amikor szükség van rá, betöltődik a memóriába. *.exe és *.com parancsfájlok formájában van.BOOT folyamat (bootolás): szgépek bekapcsolása után az operációs rendszer betöltődése a memóriába.

1.) A BIOS-ban lévő programok lefutnak.2.) A BIOS keresi a BOOT rekordot

a./ A: nincs lemez ha hibás: NEM

C: betöltődik e?:nem hibás: IGEN, folytatás C:\-ről

b./ A: van lemez: nem rendszerlemez; hibaüzenet van rendszerlemez: folytatás A:\-ról

Ahonnan a BOOT rekord betöltődik, onnan történik a DOS további részeinek betöltése.3.) Betöltődik az IO.SYS4.) Betöltődik az MSDOS.SYS5.) Ha van CONFIG.SYS, lefutnak a benne lévő programok. Konfigurációs

rendszerfájl. Pl.: ország függő beállítások, karakter készletek, dátum, idő-formátum, perifériakezelő programok.

6.) Betöltődik a COMMAND.COM. Parancsértelmezés, DOS parancsok végrehajtása.7.) AUTOEXEC.BAT: automatikusan lefutó parancsfájl, ami olyan DOS utasításokat

tartalmaz, amit a DOS betöltése után mindig ki kell adjon.

Prompt jel: C : \ > _

aktuális meghajtófőkönyvtár jele

prompt jel villogó kurzor

10/a.) Ismertesse a WINDOWS operációs rendszert és beállítási lehetőségeit!

-23-

WINDOWS: grafikus felhasználói terület. Felhasználóbarát (könnyen kezelhető) ’80-as évek első felében jelent meg a program.Fejlődései (verziói): WINDOWS 3.1

WINDOWS 3.11nem önálló operációs rendszerDOS-ra épülő segédprogram WINDOWS 95 WIN 98 WIN 2000 WINDOWS XP

Főbb jellemzői: 32 bites, többfeladatos operációs rendszer, egységes felület, hosszú fájlnevek használata, elektronikus adatátvitel támogatása, hálózat támogatása, Internet szolgáltatások, fájlok szinkronizálása, MS-DOS támogatás MS-DOS nélkül, telefonos hálózat használata, multimédia és a játékok támogatása.

A WIN 98 az alábbi minimális hadver konfigurációt igényli: 486 – DX, 8MB RAM, 57MB+10MB szabad merevlemezes kapacitás, 3,5” lemezmeghajtó, vagy CD-ROM, VGA grafikus kártya, egér.

Ajánlott konfiguráció: Pentium 100 processzor, 32 MB RAM, 60 MB szabad merevlemezes kapacitás, néhány Gbyte-os winchester, operációs rendszer + irodai programcsomag + segédprogram (kb:500 Mbyte) 3,5” lemezmeghajtó, SVGA grafikus kártya 2MB RAM,CD-ROM, egér, SB 16 kompatíbilis hangkártya.

Alapfogalmak: grafikus program, VGA felbontás 640*480, 16 vagy 250 szín, 800*600 felbontás, 14-16 colos monitor, 1 felhasználós.Multitaszkos (1 időben több program használható), 1 program fut előtérben, a háttérben több, 2 billentyűvel lehet válogatni a futó program között: ALT +ESC, és ALT + TAB.

Többfajta billentyű használható, 2 nagy csoportja van:

-24-

1.) Raszterfont (bittérképes): nem lehet korlátlanul méretezni, méret növelésével romlik a képminőség.

2.) Vektorfont (True-Type): paraméteres görbe írja le, korlátlanul méretezhető, a képernyőn ugyanúgy jelenik meg, mint nyomtatásban.

ABLAK: a WIN 98 alapvető eleme, ezt használja az operációs rendszer információk megjelenítésére, felhasználóval való kapcsolattartásra. Tartalmazhat címsort, lehet legördülő menüje, további ablakot is tartalmazhat. Áthelyezése, méretezése: egérrel, ablak jobb felső sarkában lévő gombokkal, rendszermenüvel.

ASZTAL: képernyőfelület, ami megjeleni. Ha betöltődik a WIN ezt kapjuk.

TÁLCA: képernyő vmelyik szélén megjelenő sáv. Ezen található: - Start menü, - gyorsindító ikonok, - futóprogram parancsgombjai, - rendszerikonok ( billentyűzet, váltás, monitorikon, dátum, idő, erőforrás kijelző, rezidens vírusfigyelő program).

PARANCSIKON: kis ábra, hivatkozik vmire. Ha letöröljük az ikont, amire hivatkozik, akkor az nem törlődik le a winchesterről. Program = alkalmazás Alkönyvtár = mappa.Parancsikon hivatkozhat: egy meghajtóra, mappára, programra, dokumentumra.

MAPPA: adatok rendezett tárolására szolgáló eszköz. Tartalmazhat további mappákat és fájlokat. Fa-struktúrát alkotnak: Asztal Sajátgép meghajtó mappaRendszerikonok:

1.) Sajátgép: a gép által elérhető erőforrásokat tartalmazza (nyomtató, vezérlőpult).2.) Lomtár: a törölt fájlok bekerülhetnek a lomtárba, ha engedélyezve van a használata

visszaállíthatók.Hálózatok: ha van hálózat, csak akkor jelenik meg. Segédprogramot lehet ide felpakolni.

Parancskiadás lehetőségei: menüből, bill.parancs ALT+F4 alkalmazása bezárása

CTRL+F4 dokumentum záróprogram eszköztárak / ikonok, helyi gyorsmenü (jobb egér gomb).

VÁGÓLAP: ideiglenes tárolóterület a memóriában, ahová kivághatunk, illetve másolhatunk kijelölt részeket. Mindenhol alkalmazható.

1.) Kijelölés2.) Szerkesztés menü Billentyű parancs Eszköztára./ kivágás CTRL+Xb./másolás CTRL+Cc./ beillesztés CTRL+V

Dokumentumon belül, vagy dokumentumok között lehet másolni, vagy áthelyezni. A vágólap tartalma a következő műveletig változatlan marad. Ha viszont kilépünk a windows-ból, törlődik a vágólap tartalma.Programfuttatás a WIN-ban: -parancsikonnal, -gyorsindító ikon, -Start menü, -programok, -Start menü = futtat elérési út, program neve.Dokumentumfájl (2 kattintás) = elindul a hozzátartozó alkalmazás, betöltődik a fájl.Társítások: *.doc (Word); *.txt (Notepad); *.bmp (Ms Point); *.xis (Excel)

START menü:

-25-

leállítás, újraindítás, MS-DOS,felfüggeszteni, futtatás,súgó,keresés.

Start Beállítások Vezérlőpult menüponttal a rendszer beállításait, megjelenési formáját állíthatjuk be az igényünknek megfelelően.Vezérlőpult segítségével módosíthatjuk a WIN 98 működését.Fontosabb beállítások: - dátum és idő, - egérkezelés, - képernyő (háttér, képernyőkímélő, megjelenés, beállítások), - területi beállítások (szám, pénznem, idő, dátum), - billentyűzet, - rendszer, - betűtípusok (betűméret, betűstílus), - multimédia (audio, video, midi, CD-zene).Beállítás: - vezérlőpult, - nyomtató, - tálca beállítás.Programok: WIN alá feltelepített program és parancsikonok vannak itt.Indítópult: az itt lévő program a WIN indítása után automatikusan elindul.Kellékek: játékprogram, rendszereszközök, töredezettség mentesítő, jegyzettömb, rajzolótömb, számológép, WORD pad, MS-DOS parancssor

Start Beállítások Nyomtatók nyomtatás szüneteltetése: felfüggesztődik ideiglenesen a nyomtatás papírcserét, beállításokat végezhetünk el. nyomtatási sor kiürítése: nyomtatásra várakozó fájlokat kivehetjük a fenti listából és ezek nem fognak kinyomtatódni. kijelölt fájlok törlése a nyomtatási sorból: nem a teljes sort töröljük, csak az adott fájlt vesszük ki a sorból.

-26-

11.a.) Ismertesse a szövegszerkesztők fejlődését, alapfunkcióit!

A szövegszerkesztők fejlődése:A mai szövegszerkesztők teljes képernyős (full screen) szerkesztők. Ezeket 3 csoportba sorolhatjuk:- karakteres (text editorok),- grafikus szövegszerkesztők,- kiadványszerkesztők.

1. Karakteres szövegszerkesztők:Ezek olyan egyszerű szövegszerkesztők, amelyekkel nem lehet formázni a beírt szöveget.

Csak szöveget tartalmazhat, képeket nem és csak egy fajta betűt lehet használni. Általában egy editoros, ami azt jelenti, hogy egyszerre egy fájlt lehet megnyitni. (Ilyen pl. a DOS- Editor, Norton- Editor, valamint a magas szintű programozási nyelvek editorai, Pascal- Editor, Basic- Editor.)

A Windows, grafikus felület. A jegyzettömb (Notepad) alatta futtatható program. Ezekkel a programokkal formázatlan szöveget hozhatunk létre, valamint alkalmas rendszerfájlok szerkesztésére. Pl. autoexec. bat, config. sys, INI kiterjesztésű fájlok.

2. Grafikus szövegszerkesztők:Ezeket a programokat igényes dokumentumok, levelek szerkesztésére használjuk. A

dokumentum tartalmazhat szöveget és egyéb grafikus elemeket (képek, táblázatok, szimbólumok). Tetszőleges betű fajtákat használhatunk és az adott szövegszerkesztő által ismert más szövegegység formázásokat is.

Ezek a programok és általában minden Windows alatt futtatható alkalmazás ún. "WYSIWYG" (What you see is what you get = Azt kapsz, amit látsz.) lehetőséggel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatási kép megtekinthető a képernyőn.A programok mindegyike multieditoros, ami azt jelenti, hogy egyszerre több dokumentum is megnyitható.(Ablak menü)

3. Kiadványszerkesztők:Kifejezetten nyomdai előkészítést, nagy dokumentumok elkészítését, reklám anyagok,

újságok szerkesztését támogató programok. Speciális szolgáltatásokat tartalmaznak, melyek szövegszerkesztőkben nincsenek.Ismertebb kiadványszerkesztők: Ventura, AMiPro, MS Publisher.

Szövegszerkesztők csoportosítása másképp: a.) Sorszerkesztők:

- soronként szerkeszthető az állomány, nem ismeri a sornál magasabb rendű szövegegységeket,

- ezek a programok nem kifejezetten szövegszerkesztésre alkalmasak,- a programozási nyelvek editorai, DOS – editor, fájlkezelők beépített editorai

ilyen programok.b.) Lapszerkesztők:

- oldalanként szerkeszthető az állomány, ismeri a bekezdés, általában a szakasz (fejezet, szekció) szövegegységeket is,

- az oldalbeállításban megadható a papírméret, tájolás, margók, élőfej/élőláb,

-27-

- ha karakteres (melyeket erre a célra írtak), illetve a grafikus szövegszerkesztők mindegyike ilyen.

Szövegszerkesztők alapfunkciói:A szöveg- és kiadványszerkesztő programok, a felhasználó számára biztosítják, hogy akár

egész könyvnyi szöveget gépeljen be, tördeljen és nyomtasson; a szöveg tartalmazhat ábrákat, táblázatokat is. Ha gépelés közben valami hiba történik, a szövegszerkesztővel javítani is lehet, ha pedig a szövegben ki kell cserélni egy szót, általában erre is van lehetőség, a teljes szöveg többszöri, teljes átolvasása nélkül.

Alapfunkciók:

A bevitt adatokat szerkeszthetjük, módosíthatjuk:- gépelés,- módosítás, javítás,- törlés, beszúrás,- szöveg tördelése,- szövegegységek formázása.

Fájl menü:- új dokumentum,- megnyitás,- mentés,- mentés másként,- oldalbeállítások,- nyomtatás, nyomtatási kép,- legutóbb használt fájlok gyors megnyitása.

Szerkesztés menü:- keresés, csere (alkalmazható karaktersorozatra, speciális karakterre, formátumra)- ugrás (a dokumentum egy meghatározott részére lehet ugrani).

-28-

12.a.) Ismertesse a tanult program alapján a szövegegységeket és formázási lehetőségeit!

A WORD szövegegységei:

a.) Karakter (betű):A legkisebb szövegegység. Vannak nyomtatható (betűk, számok, írásjelek), ill. nem

nyomtatható, ún. vezérlő karakterek. Az utóbbiakat megjeleníthetjük szerkesztés közben, a mindent mutat ikonnal.

b.) Szó:Két darab SPACE közötti karakter sorozat.

Formázásnál a betűformázások érvényesíthetők rá.

c.) Mondat:Nagybetűvel kezdődik és valamilyen mondatvége jellel végződik.

d.) Bekezdés:Két ENTER közötti szövegrész. A terjedelme tetszőleges lehet. Az egyik legfontosabb

szövegegysége a dokumentumnak, a legtöbb formázási lehetősége van.Gépelésnél: Ne nyomjunk Enter-t a sorok végén = kemény sorvég, csak bekezdések végén.Ha új sort szeretnénk kezdeni, de még nem értünk el a sor végére, akkor ezt a SHIFT+ENTER billentyű paranccsal megtehetjük = lágy sorvég.

e.) Szakasz (fejezet, szekció):Önálló formátummal rendelkező szövegegység.

A legfontosabb formátum beállításai:- oldalbeállítások,- hasábok száma,- élőfej/élőláb tartalma, formátuma.

f.) Élőfej/élőláb:A lap tetején és alján ismétlődő része a dokumentumnak. Szakaszonként lehet más és más

a tartalma és formátuma, ill. a szakaszok első oldalán is eltérő lehet. Páros és páratlan oldalon is lehet más-más élőfej/élőlábat megadni. Nem tartalmazhat több hasábot és töréspontokat (szakasztörés, oldaltörés, hasábtörés).

g.) Lábjegyzet-végjegyzet:A lap alján vagy a szakasz/dokumentum végén elhelyezkedő magyarázó szöveg.

Hivatkozási jelét a magyarázandó rész után kell beszúrni. Ha törölni akarjuk csak a hivatkozási jelet kell kitörölni a szövegtörzsből. A Beszúrás menü- Lábjegyzet paranccsal lehet a hivatkozási jelet az aktuális kurzor pozícióba beszúrni.

Szövegegységek és formázásuk:

1. Karakterformázások:

-29-

A karakterformázáshoz ki kell jelölni a formázandó szövegrészt. A karakterformázást a Formátum menü - Betűtípus pontjának kiválasztásával kezdeményezhetjük.

- betűtípusok: A karakterek többféle típusúak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a különböző betűtípusokhoz tartozó karaktereknek más az alakja. Ha kijelölünk egy szöveget vagy részletet, akkor a kijelölés minden karakterére érvényesül a parancs. Szövegformázási szempontból a betűtípusok 2 nagyobb csoportra, szöveg- és reklámbetűkre oszthatóak. A szövegbetűknél megkülönböztetünk talpas és talpatlan betűket. A hosszú szövegekhez használjunk talpas betűket (Serif), mert jobban olvashatóak. A talpatlan betűket (Sans Serif), elsősorban címekhez, rövid szövegekhez használjuk. De gyakran használjuk a Times New Roman típusú betűket.

- betűstílusok: A betűket kiemelési célokból némileg módosíthatjuk. Ilyen a félkövér, a dőlt és a félkövérdőlt írásmód. Mindezeket menüből, billentyűkombinációval, vagy az eszközsor F és D ikonjaival tudjuk a kijelölt karakterekre alkalmazni. Kiemelési célokból aláhúzhatjuk a szövegünket szimplán, duplán, vagy szaggatottan is. A szimpla aláhúzást az eszközsor A ikonjával is kezdeményezhetjük.

- egyéb betűformázások: Ezeken kívül a karakterformázó párbeszédablakban a betűket rejtetté, áthúzottá, kis kapitálissá, csupa nagybetűssé tehetjük, valamint alsó és felső indexbe is helyezhetjük.

- betűméret beállítása: A karaktereknek a mérete is állítható. Ezt pontokban kell megadni, ami a betűk méretének nyomdai mértékegysége. A betűformázó párbeszédablakban, vagy az eszköztár legördülő listájában állíthatjuk be.

- színbeállítás: A karakterformázási menüpontban a betűk színét is be lehet állítani. Alapértelmezés szerint a karakterek színe automatikus, ami azt jelenti, hogy a Word az operációs rendszer alapértelmezett betűszínét (ez legtöbbször fekete) alkalmazza, ha a háttér 80%-osnál nem sötétebb (ekkor az automatikus szín fehér).

- térköz és pozíció: A Formátum – Betű menüben van lehetőségünk a betűk elhelyezkedésének módosítására.

Lehetőségeink: 1. a betűk nyújtása vagy zsugorítása vízszintesen,2. a betűköz ritkítása vagy sűrítése,3. a betűk elhelyezkedése az alapvonaltól számítva lehet süllyesztett vagy emelt,4. megadhatunk ún. alávágást, ezáltal a megfelelő betűk közelebb kerülnek egymáshoz a

jobb olvashatóság érdekében.

- kisbetű/nagybetű: Ugyanaz a szerepe, mint a „CAPS LOCK” billentyűnek. A legjobb lehetőség itt a kis- és nagybetűk váltása. A Formátum menü – Kisbetű - Nagybetű menüpontra kattintva használhatjuk.

2. Bekezdésformázások:A Bekezdés ENTER-től egy újabb ENTER-ig tart.

Az itt következő formázási lehetőségek bekezdések egészére vonatkozik, tehát nem szükséges karaktereket kijelölnünk, hanem arra a bekezdésre vonatkoznak a beállítások, amelyben a kurzor elhelyezkedik. Ha több bekezdésre is egyszerre

-30-

szeretnénk bizonyos formázási műveleteket elvégezni, úgy a kívánt bekezdések kijelölése válik szükségessé.

- szöveg igazítása: Ha szövegszerkesztővel írunk egy szöveget, akkor a szöveg bal oldala mindig ugyanazon a függőleges pozíción kezdődik, jobboldala azonban nem feltétlenül. Ezt a szövegmegjelenítési módot nevezzük balra igazításnak. Természetesen esztétikusabb, ha a szövegnek a baloldala és a jobboldala is egyenes, azaz függőleges irányban a sorok kezdete és vége is ugyanazon a pozíción helyezkedik el. Ez úgy érhető el, hogy ha a rövidebb sorok szavai közötti szóközöket némileg megnöveljük. Ezt az igazítási módot nevezzük sorkizárásnak. Bizonyos esetekben szükséges lehet jobbra igazítani a szöveget, például aláírások esetében. A középre igazításra általában címek esetén van szükség. Mindezeket az igazításokat a Formátum menü – Bekezdés pontjának – Behúzás és térköz részében, az Igazítás listával választhatjuk ki, vagy pedig az eszközsor ikonjaival. Az igazításokat a szövegszerkesztő mindig a behúzásokhoz képest állítja be.

- behúzások: A behúzás azt jelenti, hogy meghatározzuk, hogy milyen szélesek legyenek a bekezdések, azaz a margókhoz képest a bal- illetve jobb szélük esetleg mennyire térjen el. A bekezdésformázó párbeszédablakban beállíthatjuk a bal- és a jobboldali behúzás mértékét, valamint azt is, hogy megadott mértékben az első sort beljebb kezdjük a többinél.

- térközök: Részben megadhatjuk, hogy a bekezdés előtt és után mennyi hely maradjon ki.

- sorköz: Beállítható a sorok közötti távolság, hogy szimpla, dupla, másfél sornyi, vagy egyéb mértékű legyen.

- szövegbeosztás:- Fattyú- és árvasorok: itt állíthatjuk be, ha nem engedjük meg, hogy a bekezdés első

(fattyúsor) vagy utolsó sora (árvasor) külön lapra kerüljön.- Együtt a következővel: itt állíthatjuk be, ha a kijelölt és az azt követő bekezdés közt

nem engedélyezzük az oldaltörést.- Egy oldalra: ha a bekezdések belsejében nem engedélyezzük az oldaltörést, akkor

válasszuk ki az Egy oldalra jelölőnégyzetet.- Sorok számozása nélkül: ha a szakaszban bekapcsoltuk a sorszámozást, de a kijelölt

bekezdésekben a sorszámokat nem szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet.

- Nincs elválasztás: jelölőnégyzettel az automatikus elválasztást kapcsolhatjuk ki vagy be a kijelölt bekezdésekben.

- Felsorolás és számozás: Ha egy lista elemei elé számokat írunk, a Word a beírt számokat automatikus számozássá alakítja. Ha a bekezdést kötőjellel kezdjük, a Word automatikusan felsorolásjellel látja el a bekezdést, amint megnyomjuk a bekezdés végén az ENTER billentyűt. Ha nem az automatikus sorszámozást kívánjuk használni, hanem manuálisan oldjuk meg a feladatot, jelöljük ki a listaszöveget, majd válasszuk a Formátum menü – Felsorolás és számozás elemét.

- Szegély és mintázat: Ez a formázó parancs érvényesíthető:1. A kijelölt szövegre,

-31-

2. A kijelölt bekezdésekre vagy az aktuális bekezdésre,3. A lap oldalait szegélyezhetjük az oldalszegélyezéssel.A szegély és árnyékolás létrehozásához jelöljük ki a kívánt bekezdést, majd válasszuk a Formátum menü – Szegély és mintázat pontját.

- Iniciálé: A bekezdések első betűjét lehet iniciáléval kezdeni. A bekezdésben egyszerűen létrehozhatunk iniciálét a Formátum menü – Iniciálé paranccsal. A bekezdés első betűje így átkerül egy új keretbe, amely a szöveghez képest lehet egyszerű, süllyesztett (a szöveggel körbefutatott) vagy margón álló. Az Iniciálé párbeszédablakban megadhatjuk továbbá az iniciálé betűtípusát, méretét és a szöveg szélétől mért távolságát. Az iniciálé eltávolítása: kattintsunk a bekezdésbe, majd válasszuk a Formátum menü – Iniciálé – Nincs parancsot, vagy jelöljük ki az iniciálét tartalmazó keretet, majd nyomjuk meg a DEL gombot. A bekezdés első betűjét ebben az esetben újra be kell gépelnünk.

3. Tabulátorok: A tabulátor olyan eszköz, amellyel egy soron vagy bekezdésen belül a szöveget megadott pozícióba tudjuk igazítani.Tabulátorok típusai:

- balra igazító,- középre igazító,- jobbra igazító,- tizedesjelhez igazító.A tabulátorokat legegyszerűbben a vonalzóra kattintva helyezhetjük el. A létrehozott tabulátor típusa a vonalzó bal szélén látható ábrával egyezik meg, amelyet azonban kattintással módosíthatunk. A már létrehozott tabulátorokat a Formátum menü – Tabulátorok parancsával módosíthatjuk, ill. itt is hozhatunk létre újakat. Új tabulátorhelyet úgy hozhatunk létre, hogy beírjuk az értékét a Pozíció mezőbe. Az Igazítás mezőben a kijelölt bekezdéseknek a behúzásokhoz viszonyított igazítását állíthatjuk be. Ha az igazítást a bal és a jobb oldali margóhoz viszonyítva szeretnénk beállítani, akkor a bekezdésekben ne szerepeljen behúzás. Ha a szöveg és tabulátorhely közötti üres részt szeretnénk tölteni, válasszuk ki a Jelölés mezőben a megfelelő (pontozott, szaggatott vagy folytonos) vonaltípust.Az Alapérték mezőbe beírt értékkel és alapértelmezett tabulátorok távolságát módosíthatjuk. Egy tabulátor eltávolításához a Törlés, az összes nem alapértelmezett tabulátor egyidejű törléséhez a Mindent töröl gombra kattintsunk.

4. Szakaszformázások: A dokumentum olyan része, amelyben bizonyos oldalformázási beállításokat érvényesíthetünk.Szakaszformázások:

- Oldalbeállítások – egy dokumentumban lehetnek eltérő méretű lapok, és álló illetve fekvő oldalak.

- Szakaszonként eltérő lehet az élőfej/élőláb.- Hasábok száma.- Oldalszámozás, fejezetszámozás, sorszámozás.

Élőfej/élőláb: Olyan szöveg vagy grafika, amelyet a dokumentum egyes oldalainak általában a tetejére, ill. aljára nyomtatunk. Az élőfej a felső, míg az élőláb az alsó margóban kerül nyomtatásra. Lehetőségünk van arra is, hogy beszúrjuk az aktuális dátumot, időt, oldalszámot, ill. tetszőlegesen formázott szöveget.

-32-

- eltérő élőfej létrehozása az első oldalon: Nézet menü – Élőfej és élőláb parancsot válasszuk. Az élőfej és élőláb eszköztáron kattintsunk az Oldalbeállítás gombra. Válasszuk az Oldalbeállítás lapot. Jelöljük be az Első oldal eltérő jelölőnégyzetet, majd kattintsunk az OK gombra. A dokumentum vagy szakasz többi oldalán megjelenő élőfej vagy élőláb elkészítéséhez kattintsunk az Élőfej és élőláb eszköztáron a Következő, ill. a Váltás az élőfej és az élőláb között gombra.

- eltérő élőfej létrehozása páros és páratlan oldalakon: Válasszuk a Nézet menü – Élőfej/élőláb parancsát. Az élőfej/élőláb eszköztáron kattintsunk az Oldalbeállítás gombra. Válasszuk az Oldalbeállítás lapot. Jelöljük be a Páros és páratlan eltérő jelölőnégyzetet, majd kattintsunk az OK gombra. A páros oldalakon megjelenő élőfej vagy élőláb létrehozásához kattintsunk az Előzőt, ill. a Következőt mutat gombra.

- fejezetenként vagy szakaszonként eltérő élőfej és élőláb: Válasszuk a Nézet menü – Élőfej és élőláb parancsát. Kattintsunk arra a szakaszra, amelyben eltérő élőfejet vagy élőlábat szeretnénk készíteni, majd kattintsunk az Azonos az előzővel gombra (élőfej és élőláb eszköztáron).

- élőfej/élőláb törlése: Kattintsunk arra a szakaszra, amely a törölni kívánt élőfejet vagy élőlábat tartalmazza. Válasszuk a Nézet menü – Élőfej és élőláb parancsát. Jelöljük ki a törölni kívánt élőfejet vagy élőlábat, és nyomjuk meg DEL billentyűt.

Oldaltörés és szakasztörés, hasábok

- szakasztörések típusai: Ha szakasztörést szeretnénk beilleszteni, válasszuk a Beszúrás menü – Töréspont parancsát, majd az Új szakasz csoportban a megfelelő beállítást.

Ha az Új oldalra választó kapcsolót jelöljük be, a Word a szakasztörésnél oldaltörést is végrehajt. Ha a Folyamatosan választókapcsolót jelöljük be, a Word szakasztörést illeszt be, és az új szakaszt ugyanazon a lapon kezdi.Ha a Páratlan oldalra vagy Páros oldalra választókapcsolót jelöljük be, a Word az új szakaszt a következő páratlan ill. páros oldalon kezdi. - oldaltörés: Tördelésnek nevezzük azt a műveletet, amellyel a sorokat elrendezzük az

oldalakra vagy a hasábokra. A tördelést a Word elvégzi, de mi is beavatkozhatunk. Oldaltörést a CTRL + ENTER billentyűkombinációval illeszthetünk be a dokumentumba. Ugyanezt a műveletet hajtja végre a Beszúrás menü – Töréspont – Oldaltörés parancs.

- oldal- és szakasztörés törlése: Jelöljük ki a törölni kívánt szakasztörést vagy oldaltörést, és nyomjuk meg a DEL billentyűt. Szakasztörés törlésnél a szakaszra vonatkozó szövegformázási beállításokat is töröljük. A szöveg a következő szakasz részévé válik, és annak a szakasznak a formázását veszi fel.

- hasábok létrehozása: Ha már egy létező, begépelt szöveget akarunk hasábokra osztani, akkor egyszerűen ki kell jelölnünk az adott részletet és vagy az ikonnal, vagy a megfelelő menüponttal elvégezni a hasábolást. Egynél több hasáb esetén be kell szúrnunk valahová egy hasábtörést. Ezt a „Beszúrás” főmenü „Töréspont” menüjében találjuk meg „Új hasáb” címszó alatt.

-33-

- hasábtörés beillesztése: Hasábok ikon. Itt tetszőlegesen beállítható az egér vonszolásával, hogy egy, kettő, három vagy négy hasábba rendezzük a szöveget. A Word az automatikusan létrehozott többhasábos szakasz hasábjaiban egyenletesen osztja el a szöveget, így minden oszlop azonos magasságú lesz. Ha mi szeretnénk elosztani a szöveget a hasábok között, illesszünk be hasábtörést a Beszúrás menü – Töréspont – Hasábtörés paranccsal.

5. Táblázatok

- táblázat beszúrása: 1. Táblázat menü – Új táblázat beszúrása,2. Táblázat rajzolása,3. Táblázat beszúrása ikonnal,4. Szövegből táblázat (a cellákba kerülő adatokat valamilyen elválasztó jellel –

pl. tabulátorral, bekezdés vége jellel kell elválasztani).

- üres táblázat készítése: 1. Kattintsunk oda, ahová az új táblázatot helyezni szeretnénk,2. Kattintsunk a Táblázat beszúrása gombra,3. Az egeret húzva jelöljük ki a megfelelő számú sort és oszlopot.

- táblázatból szöveg: Táblázat menü – Sor / Oszlop Táblázat kijelölése.

Táblázat módosítása

- bővítés új cellákkal: Jelöljünk ki egy vagy több cellát a cellavége jellel együtt, attól a cellától jobbra vagy azon cella felett, ahová új cellákat szeretnénk beszúrni. Annyi cellát jelöljünk ki, amennyit be kívánunk szúrni. Válasszuk a Táblázat – Cellák beszúrása parancsot.

- bővítés sorokkal vagy oszlopokkal: Jelöljük ki a beszúrni kívánt sor alatti sort, ill. a beszúrni kívánt oszloptól jobbra lévő oszlopot. Válasszuk a Táblázat menü – Cellák beszúrása parancsot. Adjuk meg, hogy sort vagy oszlopot szúrunk-e be a táblázatba. Új sort kapcsolhatunk a táblázat végéhez, ha az utolsó sor utolsó cellájába kattintunk, majd megnyomjuk a TAB billentyűt. Ha új oszlopot szeretnénk a táblázat utolsó oszlopának jobb oldalához kapcsolni, kattintsunk a jobb szélső oszlopon kívülre. Kattintsunk a Táblázat menü – Oszlop kijelölése parancsára, majd az eszköztáron a Táblázat beszúrása gombra.

- táblázat felosztása: Ha két részre szeretnének bontani egy táblázatot, kattintsunk arra a sorra, amelyet az új táblázat első sorának szánunk. A Táblázat menün kattintsunk a Táblázat felosztása parancsra.

- táblázat vagy táblázatrész törlése: Cellák törlése – jelöljük ki a törlendő cellákat, a cellavége jellel együtt. A Táblázat menüben kattintsunk a Cellák törlése parancsra. Jelöljük be a kívánt jelölőnégyzeteket. Táblázat tartalmának törlése – jelöljük ki a törlendő egységeket, majd nyomjuk le a DEL billentyűt. Táblázat és tartalmának törlése – jelöljük ki azt a sort vagy oszlopot, amelyet törölni szeretnénk. Ha sort törlünk, a kijelölésnek

-34-

tartalmaznia kell a bekezdésjeleket is. A Táblázat menüben kattintsunk a Sorok törlése vagy az Oszlopok törlése parancsra.

Formázás: A táblázatba a szegélyt vagy az árnyékolást betehetjük kézi eljárással, vagy a Tábla automatikus formázása parancs segítségével a táblázatot automatikusan is formázhatjuk.

- táblázat automatikus formázása: Kattintsunk a táblázatra. A Táblázat menüben kattintsunk a Tábla automatikus formázása parancsra. A Formátum mezőben jelöljük meg a kívánt formátumot.

- szegély és árnyékolás a táblázatban: Ha az egész táblázatba szeretnénk szegélyt és árnyékolást betenni, jelöljük ki a teljes táblázatot. Ha csak bizonyos cellákat, akkor csak azt jelöljük ki a cellavége jelekkel együtt. A Formátum menün kattintsunk a Szegély és Mintázat parancsra.

- sormagasság és oszlopszélesség módosítása: A táblázat menüben kattintsunk a Cellamagasság és szélesség parancsra, majd a Sor panellapra.

- Sor magasság a sor tartalmához fog igazodni, ha a Sor magassága mezőben az Automatikus négyzetre kattintunk.

- Pontosan megadhatjuk a magasságot, ha a Sor magassága mezőben a Pontosan lehetőséget választjuk, majd beírunk egy számot az Érték mezőbe.

- Megadhatunk minimális magasságértékeket is: válasszuk a Legalább lehetőséget a Sor magassága mezőben, majd gépeljünk be egy számot az Érték mezőbe.

- A sor magasságot a vonalzón is módosíthatjuk nyomtatott forma nézetben. A Nézet menüben kattintsunk az Oldalkép parancsra. A függőleges vonalzón húzzuk az egérrel a sor jelzőjét.

- Ugyanezen az elven módosíthatjuk az oszlopok szélességét is: a Táblázat menüben vagy a vonalzón.

- Megtudhatjuk az oszlopszélesség méretét, ha rámutatunk a vízszintes vonalzóra, és az ALT billentyűvel egy időben lenyomva tartjuk az egér gombját is.

-35-

13.a.) Ismertesse a tanult szövegszerkesztő nézeti módjait és nyomtatási beállításokat!

A dokumentum megjelenítési lehetőségei a képernyőn:

A dokumentumokat különböző módokon jeleníthetjük meg a képernyőn. A beállítási lehetőségeket a Nézet menü tartalmazza, ill. a vízszintes gőrdítősávtól balra található ikonokkal.Az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

- normál,- oldalkép vagy nyomtatási elrendezés,- nyomtatási kép,- webes,- vázlat vagy tagolás,- teljes képernyős,- dokumentumtérkép.

Az egyes nézeti módokban lehetőség van a dokumentum méret kicsinyítésére és nagyítására is.

Normál nézet:Nem jelennek meg a laphatárok. Ez a nézet megjeleníti a szövegformázásokat, és

egyszerűsített oldalképet mutat. A lap a margón belüli részét jeleníti meg, az oldaltörések nem jelennek meg. Az élőfej/élőláb külön ablakban jeleníthető meg, szerkeszthető. A hasábok egymás alatt láthatók és a grafikus objektumok nem a tényleges helyükön láthatók.Normál nézetre való váltáskor kattintsunk a Nézet menü - Normál parancsra.

Nyomtatási elrendezés:Ez a "WYSIWIG" nézet, megtekinthetjük, hogyan fognak megjelenni a szövegek, grafikák

és más elemek a kinyomtatott lapon. A dokumentum elemei tényleges helyzetükben láthatók. Ez a nézet megkönnyíti az élőfejek/élőlábak szerkesztését, a margók igazítását, valamint az oszlopokkal és rajzobjektumokkal végzett munkát.Ha nyomtatási elrendezés nézetre szeretnénk váltani, kattintsunk a Nézet menü - Nyomtatási elrendezés (Oldalkép) parancsra.

Webes elrendezés:Azt mutatja, hogy miként fog megjelenni a dokumentum a böngészőprogramban. Webes

elrendezés nézetben a program megjeleníti a hátteret, a szöveget az ablakméretnek megfelelően tördeli, a grafikus elemeket pedig úgy helyezi el, ahogyan webböngészőben jelennének meg.

Nézet menü - Webes elrendezés

Vázlat nézet:A dokumentum címsorai a dokumentumstruktúrában megadott szintjüknek megfelelően

behúzással jelennek meg. A Vázlat nézetet fődokumentumokkal is használhatjuk. Áttekinthetjük a dokumentum szerkezetét, valamint a címsorok húzásával áthelyezhetjük, másolhatjuk és átszervezhetjük a szöveget. Ezt a nézetet főleg a dokumentum tervezéséhez, szerkezetek, vázlatok készítéséhez használjuk. A laphatárok, élőfejek és élőlábak, grafikák és hátterek vázlat nézetben nem jelennek meg.

Nézet menü - Vázlat

-36-

Teljes képernyő:A teljes képernyős nézetben a lehető legtöbbet látjuk a dokumentumból. A Word ebben a

nézetben eltünteti a zavaró képernyőelemeket.Teljes képernyős nézet a Nézet menü - Teljes képernyő parancsával válthatunk át. A

teljes képernyős üzemmód kikapcsolásával visszatérhetünk az előző nézetbe. Ehhez kattintsunk a Teljes képernyő eszköztáron a Teljes képernyő bezárása gombra.

Dokumentumtérkép:A dokumentumtérkép segítségével könnyedén navigálhatunk a dokumentumban, és

nyomon követhetjük, hogy a dokumentum mely pontján állunk éppen. Ha a dokumentumtérképen valamelyik címsorra kattintunk, a Word a dokumentum megfelelő címsorára ugrik az ablak tetején jelenítve azt meg.

Dokumentumtérkép nézetbe a Nézet menü - Dokumentumtérkép parancsával válthatunk át.

A nyomtatás beállítási lehetőségei:

Nyomtatás segítségével a dokumentumunkat kiküldhetjük nyomtatóra, faxra, telefonvonalra vagy fájlba. A Windowsban a nyomtatást a Nyomtatásvezérlő végzi. A nyomtatást a Fájl menü - Nyomtatás parancsával, CTRL+P billentyűkombinációval, vagy az eszközsoron található ikonnal kezdeményezhetjük.

Ha a nyomtatást a Fájl menüből vagy gyorsbillentyűvel indítjuk, megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatjuk, hány példányban szeretnénk kinyomtatni a dokumentumot, valamint azt is, hogy ha nem az egész dokumentumot kívánjuk kinyomtatni, akkor mely oldalait. Ha több nyomtató is elérhető, akkor beállíthatjuk, hogy melyiken akarunk nyomtatni.

Módosíthatjuk a nyomtató beállításokat a Tulajdonságok gombra kattintva.

-37-

14.a.) Ismertesse az objektumok beillesztési lehetőségeit a dokumentumba!

Objektum beillesztés lehetőségei:

a.) Beágyazás (beillesztés csatolás nélkül)Amikor beágyazást készítünk, akkor az adatok a forrásfájl módosításakor nem változnak

meg. A beágyazott objektumok a befogadó fájl részévé válnak. Ha duplán a beágyazott objektumra kattintunk, az objektum megnyílik a forrásalkalmazásban. Ekkor azt helyben szerkeszthetjük, s eközben a forrásalkalmazás eredeti objektuma változatlan marad.

b.) CsatolásAmikor csatolást létesítünk, akkor az adatok a forrásfájl módosításakor felfrissülnek. A

csatolt adatok a forrásfájlban tárolódnak; az a fájl, amelybe az adatokat elhelyezzük, csak a forrás helyét tárolja, és a csatolt adatoknak csak a másolatát jeleníti meg.

Csatolt objektum: egy forrásfájlban létrehozott objektum, melyet egy célfájlba illesztünk be úgy, hogy a két fájl közötti kapcsolatot megtartjuk. Amikor a forrásfájlt frissítjük, a célfájlban lévő csatolt objektum is frissíthető.

Beágyazott objektum: egy forrásfájlban található információ (objektum), melyet a célfájlba ágyaznak. Beágyazás után az objektum a célfájl részévé válik. A beágyazott objektum adatainak változása megjelenik a célfájlban is.

Csatolás: egy adott programmal létrehozott adatfájl beszúrására használatos módszer a Microsoft Word dokumentumaiban, amely megőrzi az adatfájl és a dokumentum közötti kapcsolatot. Ha a forrásfájl módosul, a céldokumentum is változik.

Forrásfájl: az a fájl, amely a csatolt és beágyazott objektumok létrehozásához használt információkat tartalmazza. Ha a forrásfájlban frissítjük az információt, melyből az objektum létrejött, akkor a célfájlban lévő csatolt objektum frissítése is lehetséges.

Beágyazás: egy másik program adatainak a beszúrása a programba. Az objektum beágyazása után az adatok a dokumentum részévé válnak. Az objektum módosításai a dokumentumban is megfognak jelenni.

Célfájl: a fájl, amelyben a csatolt vagy beágyazott objektumot elhelyezzük. Az objektum létrehozásához felhasznált adatokat tartalmazó fájl a forrásfájl. Ha a célfájlban módosítjuk az objektum adatait, a változtatások a forrásfájlt nem érintik.

A csatolt és a beágyazott objektumok közötti különbségek:A fő különbség a csatolt és a beágyazott objektumok között az adattárolás helyében, és abban

áll, hogy milyen módon történik az adatok frissítése a célfájlban.

Csatolt objektumok: Csatolt objektum esetén az információ csak akkor kerül frissítésre, ha módosul a fájl. A

csatolt adatok a forrásfájlban vannak tárolva. A célfájl csak a forrásfájl helyét tárolja, és a csatolt adatok képét jeleníti meg.

-38-

A csatolás akkor hasznos, ha olyan információt szeretnénk beszúrni a dokumentumba, amelyet különállóan kezelnek, és amelyet naprakészen szeretnénk tartani a Word programban.

Ha Excel objektum csatolásakor beállítjuk, hogy a formátuma megmaradjon a forrásfájl frissítése esetén is, akkor az objektum formázási változásai nem vesznek el a forrásfájl frissítésekor. Tetszés szerint módosíthatjuk például a táblázat elrendezését, a betűméret vagy a betűszínt, a formázások a forrásfájl frissítése után is megmaradnak.

Beágyazott objektumok: Beágyazott objektum esetén a célfájlban lévő információ nem változik meg, amikor a

forrásfájlt módosítjuk. A beágyazott objektumok a céldokumentum részévé válnak, beágyazás után már nem tartoznak a forrásfájlhoz.

Mivel az összes adatot egyetlen Word dokumentum tartalmazza, a beágyazás akkor hasznos, ha olyan személyek között szeretnénk szétosztani a dokumentum on-line változatát, akik a különállóan kezelt munkalapokhoz nem férnek hozzá.

Csatolt objektum szerkesztése és frissítése: Miután a dokumentumban csatolt objektumot vagy beágyazott objektumot hoztunk létre,

lehetőségünk van az objektum módosítására.A dokumentumban lévő csatolt objektum szerkesztéséhez használjuk a Szerkesztés menü –

Csatolás parancsát.A csatolt objektumok automatikus frissítése alapértelmezés szerint be van állítva. Ez azt

jelenti, hogy a Word automatikusan frissíti a csatolt információt, amikor megnyitjuk a célfájlt, vagy ha a forrásfájl megváltozik. (Át lehet állítani kézi frissítésre is.)

Annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentum mindig naprakész legyen, a csatolt objektumokat a dokumentum nyomtatásakor is frissíthetjük.

A frissítés megakadályozása céljából egyes csatolt objektumokat zárolhatunk. Ha egy csatolást zárolunk, a Word a forrásfájlból származó utolsó információt használja fel.

Véglegesen is megszakíthatjuk a kapcsolatot a csatolt objektum és annak forrásfájlja között.

Beágyazott objektumok szerkesztése: Ha szerkeszteni szeretnénk a beágyazott objektumot, kattintsunk rá duplán, majd végezzük el

a kívánt módosításokat a forrásprogramban.Forrásprogram: a csatolt vagy beágyazott objektum létrehozásához használt program. Az

objektum szerkesztéséhez a forrásprogramnak futnia kell a számítógépen.Ha a forrásprogram nem áll rendelkezésünkre, konvertáljuk a beágyazott objektumot olyan

program fájlformátumára, amely telepítve van a számítógépen.

Meglévő fájl csatolása vagy beágyazása: Kattintsunk a Beszúrás menü – Objektum parancsára, majd kattintsunk a Fájlból készíti

panellapra. Írjuk be a csatolni vagy a beágyazni kívánt objektum nevét a Fájlnév mezőbe vagy a Tallózás gombra kattintva keressük meg a fájlt.. Jelöljük be az Ikononként látszik jelölőnégyzetet, ha azt akarjuk, hogy a beágyazott objektum ikononként jelenjék meg. Ahhoz, hogy fenntartsunk egy csatolást az eredeti fájlhoz, jelöljük be a Csatolás jelölőnégyzetet.

Kijelölt adat vagy dokumentumrészlet csatolása vagy beágyazása: Jelöljük ki az adatot, amelyet csatolni vagy beágyazni kívánunk. Kattintsunk az eszköztáron a

Másolás vagy a Kivágás gombra. Lépjünk át abba a dokumentumba, amelyikben az adatokat el szeretnénk helyezni, majd kattintsunk oda, ahol az információt meg szeretnénk

-39-

jeleníteni. Kattintsunk a Szerkesztés menü – Irányított beillesztés parancsára. Az adatok csatolásához jelöljük be a Csatolva választókapcsolót. Az adatok beágyazásához a Beillesztés választókapcsolót jelöljük be.

A Típus mezőben kattintsunk az „objektum” szót tartalmazó elemre. Ha a beillesztést az eszköztár Beillesztés gombjával végezzük, beágyazást hajtunk végre (az objektum nem frissül).

Exportálás és importálás más dokumentumokból: A más alkalmazásokban készült (Word for DOS, Rich Text Format stb.) dokumentumok

betöltésére, valamint a Word dokumentumok eltérő, nem saját formátumában való mentésére a Word fájlkonvertereit használjuk. Azt, hogy milyen fájlformátumban tudjuk kimenteni a dokumentumainkat, a Fájl menü – Mentés másként párbeszédablakban, Fájltípus mezőjében tekinthetjük meg. A betölthető fájlformátumok pedig a Fájl menü – Megnyitás párbeszédablak Fájltípus mezőben láthatóak.

-40-

15.a.) Ismertesse a körlevél készítés menetét, milyen részekből áll a körlevél!

A körlevél funkciót akkor használjuk, ha nagy számú, egymástól csak néhány szóban különböző dokumentumokat - formaleveleket - szeretnénk gyorsan és hatékonyan készíteni.

Borítékcímzésre, katalógus és etikett címkék készítésére, valamint E-mail küldésre lehet még felhasználni.Körlevelek készítésekor két dokumentumot kell szerkesztenünk:- Törzsdokumentum - Adatforrás (táblázat)

A törzsdokumentum tartalmazza az állandó szöveget, amely minden levélben azonos, és a változók neveit (a mezőneveket). A törzsdokumentum formátuma határozza meg az egyesített dokumentum formátumát.

Az adatforrás dokumentum táblázatban tartalmazza a változó adatokat. A táblázat első sorában vannak a mezőnevek, a további sorokban pedig a konkrét adatok, rekordok. A táblázat formátuma bármilyen lehet, nem befolyásolja az egyesített dokumentum külalakját.

A Word ebből a két dokumentumfájlból automatikusan létrehozza a körleveleket.

A körlevél készítés lépései

1. Törzsdokumentum létrehozásaAz Eszközök menüben kattintsunk a Körlevél parancsra. Kattintsunk a Létrehozás

gombra, majd a Formalevelek parancsra, aztán pedig az Aktív ablak gombra. Ekkor az aktív dokmentum lesz a törzsdokumentum.

A Szerkesztés gombra kattintva visszatérhetünk a törzsdokumentumhoz, és elkezdhetjük annak szerkesztését. A törzsdokumentumba írjuk be azt a szöveget, amelyet minden űrlaplevélen meg szeretnénk jeleníteni.

2. Adatforrás létrehozása és szerkesztése vagy megnyitásaAz Eszközök menüben kattintsunk a Körlevél parancsra. Ezután kattintsunk az

Adatforrás - Adatok gombra. Ha új név- és címlistát szeretnénk létrehozni a Word- ben, kattintsunk az Adatforrás létrehozása lehetőségre, majd készítsük el az adatrekordokat.

Ha egy adatbázisban vagy egyéb listában meglévő név- és címlistát szeretnénk használni a Word dokumentumban vagy munkalapon, kattintsunk az Adatforrás megnyitása parancsra.

3. Adatmezők elhelyezése a törzsdokumentumbanKattintsunk arra a helyre, ahová nevet, címet vagy egyéb olyan adatot szeretnénk beszúrni,

amely minden levélben változik. A Körlevél eszköztáron kattintsunk az Adatmező beszúrása gombra, majd az adatnak megfelelő mező nevére.

A változó adatokat tartalmazó mezők <<mezőnévvel>> jelennek meg a dokumentumban.

4. EgyesítésMiután elkészültünk a törzsdokumentummal, és beszúrtunk minden egyesítőmezőt, az

Eszközök - Körlevél - Egyesítés gombra kattintva egyesíthetjük a törzsdokumentumot és az adatforrást. Az egyesített dokumentum lehet új dokumentum, de a küldés célja lehet a nyomtató is vagy az elektronikus levelezőprogram. Ha az űrlaplevelet csak a kiválasztott

-41-

címzetteknek szeretnénk elküldeni, kattintsunk a Lekérdezési feltételek gombra, majd adjunk meg feltételeket az adatrekordok kiválogatásához. Ezután kattintsunk az Egyesítés gombra.

Borítékcímzés: A boríték címzésénél gyakori eljárás a levélcímkék (etikettek) nyomtatása, amelyek azután ráragaszthatók a borítékra.

Boríték és levélcímke készítése a körlevél funkcióval: Létre kell hoznunk egy törzsdokumentumot, de itt a törzsdokumentum típusa levélcímke lesz. Az adatforrás szintén lehet új dokumentum, de megnyithatunk már létező dokumentumot vagy adatbázist is. Ha a törzsdokumentum típusának borítékot választunk, közvetlenül a szabványos boríték felületére nyomtathatunk.

Egyszerű boríték és címke:Ha egyszerű borítékot szeretnénk, válasszuk az Eszközök menü – Boríték és címke parancsot. Itt adhatjuk meg a borítékon vagy címkén megjelenő adatokat, a Beállítások gombra, majd a Boríték beállításai fülre kattintva a boríték méretének, a címzés helyzetének és alapértelmezés szerinti formázásának megadására van lehetőségünk. Ha a címke beállításait szeretnénk megváltoztatni, szintén kattintsunk a Beállítások gombra, majd kattintsunk a Részletek gombra.

-42-

16.a.) Ismertesse a táblázatkezelőben használható függvényeket, és alkalmazásait!

A képletek olyan egyenletek, amelyek a munkalapon szereplő értékekkel számításokat hajtanak végre. A képletet egyenlőségjellel vagy pluszjellel kell kezdeni.

A képlet a következők bármelyikét is tartalmazhatja: Függvények: előre megírt képlet, amely megadott érték(ek) segítségével végrehajt

egy műveletet, és egy vagy több értéket eredményez. A függvények segítségével a munkalapom lévő képleteket egyszerűsíthetjük és rövidíthetjük, főleg azokat, amelyek hosszú és összetett számításokat hajtanak végre.

Hivatkozások Műveleti jelek: egy kifejezésben végrehajtandó számítást meghatározó jel vagy

szimbólum. Léteznek matematikai, összehasonlítási, logikai és hivatkozási műveleti jelek.

Állandók: olyan érték, amely nem számítás eredménye, így nem is változik. A 210 és az „Évi jövedelem” értékek állandók. A kifejezések, illetve a kifejezésekből származó értékek nem állandók.

Függvények a képletekben:A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek argumentumnak nevezett különleges értékek használatával számításokat hajtanak végre adott sorrendben vagy felépítés szerint. A függvények segítségével egyszerű vagy összetett számításokat végezhetünk.

A függvény felépítése:A függvény egyenlőségjellel vagy pluszjellel kezdődik, ezt követi a függvény neve, a nyitó zárójel, a függvény argumentumai egymástól pontosvesszővel elválasztva és a záró zárójel.

A függvény neve: a függvények listáját kapjuk, ha kijelölünk egy cellát, és megnyomjuk a SHIFT + F3 billentyűket vagy a függvényvarázsló ikonra kattintunk.

Az argumentumok: az argumentum lehet szám, szöveg, logikai érték (IGAZ és HAMIS), tömb, hibaérték (pl. #HIÁNYZIK) vagy cellahivatkozás. A megadott argumentumnak az adott argumentum számára érvényes értékeket kell adnia. Az argumentumok lehetnek állandók, képletek vagy más függvények is.

Képletek beírása:Függvényt tartalmazó képlet készítésénél a Függvény beszúrása párbeszédpanel segít a munkalapfüggvények beírásában. Amikor a függvényt beírjuk a képletbe, a Függvény beszúrása párbeszédpanel megjeleníti a függvény nevét, összes argumentumát, a függvény és argumentumai leírását, a függvény és az egész képlet aktuális értékét.

Egymásba ágyazott függvények:Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy az egyik függvényt a másik függvény egyik argumentumaként (olyan értékek, amelyek a függvények műveletek és számítások végrehajtásához használnak. A függvénnyel használt argumentumok típusa a függvénytől függ. A függvényekben leggyakrabban használt argumentumok a számok, szöveges értékek, cellahivatkozások és nevek.) használjuk.

Érvényes visszaadott értékek:

-43-

Amikor beágyazott függvényt argumentumként használunk, annak ugyanolyan típusú értéket kell adnia, amilyet az argumentum használ. Ha például az argumentum IGAZ vagy HAMIS értéket ad, a beágyazott függvénynek is IGAZ vagy HAMIS értéket kell visszaadnia. Ha nem ezt teszi, a Microsoft Excel az #ÉRTÉK hibaértéket jeleníti meg.

A beágyazási szint határértéke:Egy képlet legfeljebb hét egymásba ágyazott függvényszintet tartalmazhat.

Hivatkozások a képletekben:A hivatkozás a munkalap celláját vagy tartományát azonosítja, és meghatározza, hogy a képletben használni kívánt érték vagy adat hol található. Hivatkozásokkal a munkalap különböző részein elhelyezkedő adatokat használhatjuk a képletben, illetve egy cella értékét több képletben felhasználhatjuk. Hivatkozhatunk ugyanazon munkafüzet más lapjain lévő cellákra, vagy akár más munkafüzetek celláira is. A más munkafüzetek celláira mutató hivatkozást csatolásnak nevezzük.

Az A1 hivatkozási stílus:Alapértelmezés szerint az Excel az A1 hivatkozási stílust használja, amely az oszlopokra betűkkel (A-tól IV-ig, összesen 256 oszlop), a sorokra számmal (1-től 65536-ig) hivatkozik. Ezeket a betűket és számokat sor- és oszlopazonosítónak nevezzük. Cellahivatkozásnál az oszlop betűjelét és a sor számát adjuk meg.

Hivatkozás MegadásAz A oszlop 10. sorában lévő cella A10Az A oszlop 10. és 20. sora által meghatározott cellatartomány A10:A20A B és az E oszlop 15. sora által meghatározott cellatartomány B15:E15Az 5. sor összes cellája 5:5Az 5-10. sorban lévő összes cella 5:10A H oszlop összes cellája H:HA H-J oszlop összes cellája H:JAz A és E oszlop között a 10. sortól a 20. sorig terjedő cellatartomány

A10:E20

Függvények alkalmazása

Függvény beillesztés lépései:1. Tegyük aktívvá azt a cellát, amelybe a függvényt akarjuk beilleszteni.2. Kattintsunk a Függvényvarázsló ikonra (fx), vagy a Beszúrás menü – Függvény

pontjára.3. Válasszuk ki a függvény kategóriát, majd a függvényt.4. Adjuk meg a függvény argumentumait kijelöléssel, vagy a tartományok begépelésével

és kattintsunk a Kész gombra.

-44-

Pár függvény, amelyekre gyakran van szükség:

SZUM Összeadja a paraméterlistájában megadott cellákat.ÁTLAG Számtani átlagot számol.MAX Megkeresi a paraméterlistájában megadott legnagyobb számot.MIN Megkeresi a paraméterlistájában megadott legkisebb számot.HA Megvizsgál egy logikai kifejezést, mely ha igaz, akkor végrehajt valamit, ha nem

igaz, akkor egy másik műveletet hajt végre.SZUMHA A SZUM és a HA függvény keveréke; amennyiben a megadott feltétel igaz, akkor

egy megadott tartományban összegez.FKERES Egy táblázat első oszlopában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a

táblázat egy meghatározott oszlopának az értékét adja vissza.VKERES Egy táblázat első sorában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a

táblázat egy meghatározott sorának az értékét adja vissza.RÉSZLET A törlesztési időszakra vonatkozó törlesztési összeget számítja ki állandó

nagyságú törlesztő részletek és kamatláb esetén.DARAB Megszámolja, hogy a paraméterlistájában mennyi szám van.MA Visszaadja a mai dátumot.ÉS Két vagy több logikai művelet ÉS kapcsolata.VAGY Két vagy több logikai művelet VAGY kapcsolata.

-45-

18.a.) Ismertesse a tanult program alapján a cellába bevihető adat típusokat és a cellaformázásokat!

A cellába bevihető adatokat két csoportba tudjuk felosztani:- szöveges (alfanumerikus),- szám (numerikus) adatok.

Szöveges adatok: A szöveges adatokat a táblázatkezelő normál igazításnál balra igazítja. Ha hosszú szöveget viszünk be a cellába, és nem fér ki, akkor átnyúlik a szomszédos cellákba. Ha a mellette lévő cellába beírunk valamilyen adatot, akkor csak annyi látszik a szövegből, amennyi kifér a cellába, de a szerkesztőmezőben minden esetben listázható az adat.A lenti példában mindkét sor első cellájában ugyanaz a szöveg van, de a második sorban a mellette lévő cellában is van adat.

Ez egy hosszú szövegEz egy hossz 12

Megoldás:- adatbevitel sortöréssel (Alt + Enter),- oszlopszélesség növelése,- a két előbbi kombinációja.

Ez egy hosszú szöveg.Ez egy hosszú szöveg. 12

Ha számokat akarunk a cellákba szöveges adatként bevinni, akkor aposztróffal (felsővesszővel) kell kezdeni a gépelést vagy át kell alakítani szöveges adattá a számformátumokban.

- 5000 – numerikus adat, szám- ’5000 – alfanumerikus adat, szöveg

Numerikus adatok: A numerikus adatokat normál igazítás esetén a táblázatkezelő jobbra igazítja. Ha mégsem ez történik, akkor a cellaigazítás előre be van állítva, vagy a bevitt adatot nem tudja értelmezni a program.A ##### hibaérték akkor jelentkezik, amikor a szám, a dátum vagy idő nem fér el a cellában, vagy ha a cella negatív eredményt adó dátum- vagy időképletet tartalmaz.

Megoldás:- oszlopszélesség növelése,- számformátum megváltoztatása.

Cellaformázások:Mindenféle formátum-beállítást a Formátum menü – Cellák menüpontjában találhatunk.

Számformátum beállítások:

Szám: Itt adhatjuk meg azt, hogy a számok milyen formában jelenjenek meg a képernyőn, azaz hány tizedesjegy pontossággal jelenjenek meg a számok.

- legyen-e ezres csoportosítás,

-46-

- a negatív számok hogyan jelenjenek meg (pl. pirosan),- a pénznem megjelenjen-e a számok után,- milyen formában szeretnénk megjeleníteni a dátumot, időt,- százalékos formában jelenjenek meg a számok,- valamilyen szöveg vagy mértékegység jelenjen meg a számok után.

A bal oldalon találhatók a különböző kategóriák, melyek közül ha egyet kiválasztunk, akkor a jobb oldalon lehet pontosan beállítani a megjelenítési formátumot. Ezeknek egy része az eszköztáron is megtalálható.A dátumot és az időt, csak a kategóriákban felsorolt formátumokban fogadja el az Excel.Az Excel a dátumokat át tudja konvertálni számmá, illetve a számokat dátummá.A kategóriák között az utolsó az Egyéni formátum. Itt meg lehet adni egy tetszőleges formátumot, ami még sehol sem szerepel.

Igazítás: A leggyakrabban használt igazítások megtalálhatók az eszköztáron, de ha valamilyen speciális igazítást szeretnénk használni, akkor a Formátum menü – Cellák menüpontjával érhető el az Igazítás lapfülön.

- Vízszintes igazításnál: a normál annyit jelent, hogy a szöveget balra igazítja, míg a számot jobbra. A Kitöltve opció arra jó, hogy ha egy cellába beírunk egy „a” betűt, akkor a cellát kitölti vele. A sorkizárt annyit jelent, hogy a cellában lévő sorokba tördelt szöveget a bal és a jobb margókhoz is igazítja. Ez azonban csak többsoros szövegnél működik.

- Függőlegesen: lehet egy szöveg a cellában fent, lent, középen illetve kizárva. A kizárva azt jelenti, hogy ha egy cellában többsoros szöveg van, akkor a sorokat minél távolabb helyezi el egymástól a program.

- Szöveg elhelyezése: mezőben beállíthatjuk, hogy a program hogyan kezelje azt a szöveget. Ami nem fér el egy cellában, a sortörés bekapcsolásával, ha a szöveg nem fér bele a cellába, akkor automatikusan sorokra tördeli, vagy lekicsinyíti, de egyesítheti is a szomszédos cellákat.

- Elforgatás: mezőben a szöveg írásirányát módosíthatjuk. Tetszés szerinti szövegben elforgathatjuk a cellák tartalmát, vagy az írásirányt függőlegesre módosíthatjuk.

Karakterformázások: a Formátum menü – Cellák menüpontjával érhető el, azon belül pedig a Betűtípus lapfülnél. Itt be lehet állítani a betűméretet, stílust, típust, szint, melyeket az eszköztáron is meg lehet találni. Ezeken kívül speciális aláhúzásokat lehet megadni, valamint van három speciális beállítás. Egy szöveget el lehet helyezni felsőindexbe, alsóindexbe, valamint át lehet húzni.

Szegélyezés: Formátum menü – Cellák – Szegély lapfül. Ki lehet választani, hogy milyen stílusú, színű vonallal szeretnénk szegélyezni. A kijelölt terület szegélyezését kikapcsolhatjuk (Nincs), ill. a Körül annyit jelent, hogy a kijelölt tartomány köré húz egy szegélyt, a Belül gombbal pedig a terület belső rácsozását kérhetjük. A szegély mezőben pedig egérkattintással saját elképzelésünk szerint kapcsolhatjuk be és ki a cellacsoport körüli szegélyeket.

-47-

Mintázat: Egyszínű háttérmintát az eszköztárról is be tudunk állítani, azonban a Formátum menü – Cellák – Minták lapfülön belül finomabb beállítások vannak. Itt nem csak háttérszint adhatunk meg, hanem egy mintát is, valamint a mintának is adhatunk egy szint.

Védelem: A védelem lapfülre kattintva beállítható, hogy az aktuális munkafüzet elemei:- zárolt,- rejtett legyen.

Munkalapok és diagramlapok védelme:A lapon lévő egyedi elemek védelmét vagy a védelem megszüntetését a Lapvédelem párbeszédpanelen (Eszközök menü – Védelem parancsa) a megfelelő elemekhez tartozó négyzet bejelölésével vagy a jelölés törlésével érhetjük el.

-48-

20.a.) Ismertesse a diagram készítés lépéseit, diagram fajtákat, alkalmazási területeit!

Diagramot külön diagramlapon, vagy pedig beágyazott objektumként a munkalapon hozhatunk létre. A diagramot weblapként is közzétehetjük. A diagram létrehozásához először töltsük ki a munkalapot a szükséges adatokkal. Ezután jelöljük ki az adatokat, majd a Diagramvarázsló segítségével válasszunk diagramtípust, és adjuk meg a kívánt beállításokat. A Diagram eszköztár, ikon segítségével készíthetünk egyszerű diagramot is, melyet utólag igény szerint alakíthatunk ki

Beágyazott diagram: a beágyazott diagramot a program grafikus objektumnak tekinti, melyet a munkalap részeként ment. A beágyazott diagramokat akkor célszerű használni, ha a munkalap adataival együtt szeretnénk egy vagy több diagramot megjeleníteni vagy nyomtatni.

Diagramlapok: a diagramlap a munkafüzet saját lapnévvel rendelkező külön lapja. Diagramlapot akkor célszerű használni, ha nagy, vagy összetett diagramokat a munkalap adataitól elkülönítve szeretnénk megtekinteni, vagy ha a munkalapon több helyre van szükségünk.

A diagramok két fő csoportja:1. kétdimenziós (2D),2. háromdimenziós (3D) diagramok.

A kétdimenziós diagramok többségénél megváltoztathatjuk egy adatsor vagy akár a teljes diagram típusát is. Pontdiagramok és a buborékdiagramok esetén csak a teljes diagram típusa változtatható meg.A legtöbb háromdimenziós diagramnál a típus módosítása az egész diagramra hatással van. A háromdimenziós oszlop- és sávdiagramok esetén az adatsorokat kúphenger- vagy piramisdiagram típusúvá is átalakíthatjuk.

Diagram típusok: oszlop, sáv, terület, felület, sugár, kör vagy perec, pont és buborék, terület.

Az itt felsorolt típusokon kívül természetesen még alkalmazhatunk más típusokat is, illetve létrehozhatunk felhasználó által definiált, egyedi diagramokat is.

Diagram készítés lépései:

1. lépés:Ki kell jelölni azt, hogy melyik táblázatról, vagy táblázatrészről szeretnénk diagramot

készíteni. A kijelölés után vagy a Beszúrás menü - Diagram menüpontját kell kiválasztani, vagy az eszköztáron rá kell kattintani a diagramvarázsló ikonra.

A kurzor ilyenkor átvált egy kis célkeresztre. Ezzel a keresztel vagy klikkelünk egyet a munkafüzeten, és így egy alapértelmezés szerinti diagramméretünk lesz, vagy a bal gomb lenyomásával kijelölünk egy téglalap alakú területet. Ezek hatására meg fog jelenni a diagramvarázsló. (Ki lehet választani egy diagramtípust.)

-49-

2. lépés:Megadhatjuk azt, hogy mely területről szeretnénk diagramot készíteni. Ha már az elején

ezt kijelöltük, akkor felkínálja a kijelölt területet, vagy esetleg most is ki lehet jelölni. Miután helyesen megadtuk a tartományt, a Tovább gombbal léphetünk előre.

3. lépés:Megtekinthetjük, hogy milyen lesz a diagramunk. Itt állíthatjuk be a diagram megjelenését:

a diagram címét, tengelyfeliratokat, rácsozást, a jelmagyarázat és a feliratozás megjelenését.

4. lépés:Megadhatjuk azt, hogy az új diagram hol jelenjen meg. Létrehozhatunk egy új

munkalapot, amit a diagram teljesen ki fog tölteni, vagy objektumként elhelyezhetjük az aktuális munkalapon.

Ahhoz, hogy a kész diagramon valamit meg tudjunk változtatni, a diagram megfelelő részére először kettőt kell kattintani.

-50-